2

The Crown – 1. évad

írta Nikodémus

2017-10-the-crown-1

VI. György király – ebből a filmből lehet ismerős – (Jared Harris – ő pedig innen) éppen krákog. A köhögés csaknem fulladozásba torkollik, előkerül a zsebkendő, ami aztán megtelik vérrel. A második világháborúban vagyunk, majd ugrunk az immár nagybeteg király nagyobbik lányának, Erzsébetnek az esküvőjére. Az arisztokratikus pompát azonban megelőzi egy szűk körű szertartás. Vőlegényének, Fülöp hercegnek (Matt Smith) le kell mondania minden rangjáról (többek között a görög trón-várományosságról), hogy feleségül vehesse a (most még) hercegnőt. Sötét terek és még sötétebb tekintetek üzenik: a brit főméltóságok nem látják szívesen a kissé izgága, lázadó jellemű Fülöpöt az udvarban. Pedig sejtik, hogy nemsokára ő is mellékszereplő lesz választottja, az események tragikus alakulása folytán királynővé koronázott II. Erzsébet (Claire Foy) oldalán. Ez a felütése a Netflix (Sonyval együtt készített) presztízs-sorozatának, mely a leghosszabb ideig (mindmáig) uralkodó brit királynő pályáját követi végig. Peter Morgan író-kreátor rutinosan (hiszen ismerős neki a terep) nem is hibázza el: már az első évad alapján kijelenthető, hogy a Crown az utóbbi idők egyik legkimunkáltabb sorozata.

Tovább “The Crown – 1. évad” »

1

Röviden: Revolt

Ha a Világok harcából kivesszük a termetes költségvetést és Steven Spielberget, akkor mi lett volna? Nem kell egészen az Asylum-művek színvonalára gondolni, ahhoz a szinthez képest viszont tegyünk hozzá még pár százezer dollárt, tehetségesebb színészeket. Így kapjuk meg a Revolt sci-fit, amelynek minden porcikájáról süt, hogy kőkeményen a B kategóriában a helye.

revoltposter

Afrikában, azon belül is Kenyában járunk, az idegenek elözönlötték a Földet. Egy férfi (Lee Pace) emlékek nélkül tér magához egy cellában, nincs egyedül, a szomszéd fogdában Nadia (Berenice Marlohe) raboskodik. Miután kijutnak az épületből megpróbálnak eljutni a közeli amerikai bázisra, ahol talán magyarázatokra és biztonságra lelnek. Bo – ahogy Nadia elnevezi útitársát – memóriája ködös, de annyi biztos, hogy köze van a katonasághoz, ért a fegyverekhez és beszéli a helyi nyelveket. És talán tudhat valamiféle fontos információt is.

Pace-nek egészen jól áll a karakter, egyik pillanatban még a helyzetet teljesen átlátó és kézben tartó legény, olykor pedig emlékezni próbáló esetlen alak. Marlohe tulajdonképpen csak vicsorogva beszél és morog a játékidő alatt, illetve a főhős mellett lohol és nem ijed meg a saját árnyékától. Nagyjából harciasnak és dögösnek kellett kinéznie a bepiszkolt ruházatában.

revolt

Kik is ezek földönkívüliek, honnan jöttek? Nem kapunk rá választ, de nem is észvesztően fontos kérdés, de azért megmagyarázhatták volna, hogy miért gyűjtik az embereket. Végső soron a Revolt arról szól, hogy két ember A pontból próbál eljutni B pontba, útjuk során több nehézséggel is szembe kell nézniük. Mindez viszonylag korrekt, „másodvonalbeli” megvalósításban. Feszültség ugyan nincs, de nagyjából élvezhető, a SyFy filmek kedvelőinek mindenképp ajánlott. 55 % Tovább “Röviden: Revolt” »

3

Kingsman: Az aranykör (Kingsman: The Golden Circle)

kingsmanposter

„A modor mutatja, mit érsz.” – mondja nyugodt hangon Harry Hart (Colin Firth) az első részben a pubban, majd szépen bezárja az ajtót és Töki (Taron Egerton) nagy meglepetésére könnyedén leveri az akadékoskodó bagázst. A Kingsman 2-ben Firth szájából szintén elhangzik a mondat egy amerikai vendéglátó egységben és bejárati ajtót lezárjása után indításként nekivágná ernyőjével az egyik korsót a kötekedő figurák egyikéhez. Ám csúnyán elhibázza és bizony úgy néz ki, hogy csúnya verés elé néz, még szerencse, hogy közbelép a Statesman-es kolléga. Miközben zajlik a bunyó, az asztalnál Töki, Merlin és Harry komoly megbeszélést tart. Tovább “Kingsman: Az aranykör (Kingsman: The Golden Circle)” »

0

Annabelle 2: A teremtés (Annabelle: Creation)

annabelle2

Amikor megismerkedtünk a Warren házaspárral, éppen a démoni Annabelle babával voltak elfoglalva. Csupán néhány percig láthattuk, eléggé beparáztatták vele a közönséget. És mivel amúgy is az Univerzumépítés-korát éljük, a stúdió úgy döntött, hogy ennek jegyében a Démonok között franchise-t is lehetne szépen bővíteni. Pénzügyileg egyértelműen jó döntés volt, hogy Annabelle megkapja a saját filmjét, azonban a végeredmény élvezeti szempontból eléggé lehangoló volt. Folytatás? Keresett a Warner annyit rajta, hogy ha bukott volna a spin off következő része, akkor is bőven lett volna mit számolgatni. Szerencsére ezúttal nem csak ímmel-ámmal törődtek a történettel. Tovább “Annabelle 2: A teremtés (Annabelle: Creation)” »

0

Röviden: Amityville: Az ébredés (Amityville: The Awakening)

amityvilleSokan élcelődtek azon, amikor az X-Men: Apokalipszisben viccelődve arról beszél az egyik karakter a mozizás után, hogy mindig a harmadik rész a leggyengébb. A legújabb Amityville filmben felmerül, hogy vajon A rettegés háza 1979-es eredeti változatát vagy az előzményét nézzék meg, esetleg a 2005-ös remake-et. Nagy egyetértésben arra jutnak, hogy az új változatot nem teszik bele a lejátszóba, mert biztos, hogy sz*r. Hogy ezen a kijelentésen miért nem rugóztak szerte az interneten? Mert kevesen látták és akik esetleg mégis eljutottak a végéig inkább sóhajozva a szemüket forgatják.

A történet szerint egy anya lányával és kómában lévő fiával új helyre költözik. Hamarosan kiderül, hogy nem volt jó ötlet, mivel pont ebbe az elátkozott Amityville házba tették be a lábukat. Szépen lassan történik is pár furcsa dolog, majd az izgalom a tetőfokára hág.

Szó szerint értendő, hogy lassan zajlanak az események, a feszültséget pedig maximum a karakterek élik át, a néző enerváltan ásítozhat. Hiszen a játékidő feléig maximum egy-két jump scarre futja…és hát tulajdonképpen a második felében sem markolásszuk a szék karfáját. Franck Khalfoun azért nem reménytelen eset (P2, Maniac), de a rendező ezúttal vért izzadhatott, hogy össze tudja tákolni a filmjét. Unalom a köbön. Érthető, hogy Amerikában miért nem akarják évek óta bemutatni. Egy-két kérdés ugyan felmerül a cselekmény során, gyorsan el is felejtődik, de ha szükséges lenne beszélni róluk akkor már inkább vállalom be többszöri megnézésre a 2005-ös filmet. Tovább “Röviden: Amityville: Az ébredés (Amityville: The Awakening)” »

2

Their Finest / The Lost City Of Z (2016)

írta Nikodémus

2017-09-their-finest-the-lost-city-of-z-1

Van abban valami tragikusan groteszk, ahogy a nyugati ember ellustult. Amint a fogyasztói társadalom modellje a múlt század közepétől egyre növekvő szabadidőt tett lehetővé polgárai számára, kihívás híján vészes gyorsasággal adtuk fel életfordító motivációinkat. Megszállott emberek nyújtotta rendkívüli teljesítményeket persze mostanság is szeretünk figyelni – leginkább kívülállóként, kényelmes fotelban ücsörögve. Lissa Evans és David Grann regényének főhőse, Catrin Cole és Percival Fawcett egyaránt speciális körülmények által edzett, eltökélt figura, történetük ideális alapanyag egy-egy jólesően régimódi filmhez.

Tovább “Their Finest / The Lost City Of Z (2016)” »

4

Az (It)

azzz

A kritikát köszönöm Mini Me-nek.

Emlékszem milyen várakozással tekintettem a jövőbe 2013-ban, amikor is az Evil Dead remake a mozikba került. Az eredeti trilógia kedvelőjeként, nagy nyomást éreztem a készítőkön, amelynek következtében megfogalmazódott bennem az az elvárás, hogy ennek a remake-nek jobbnak, másnak kell lennie, mint Sam Raimi filmjei voltak. Nos Fede Alvarez nem okozott csalódást. Ugyanez a kiemelkedő figyelem kísérte részemről az „Az”-zal kapcsolatos híreket egészen attól a pillanattól kezdve, amikor bejelentették, hogy ismételten vászonra viszik a regényt. Gyerekként izgultam végig az 1990-es filmet (2 részes minisorozatot), amelytől szinte megfagyott a vér az ereimben. Tim Curry, Pennywise alakítása félelmetesen jól sikerült és magasra tette a mércét az esetleges követők számára. Maga a film összességében is egy komorabb, tartalmasabb témát adaptált Stephen King könyvéből, mint anno Raimi klasszikusát Alvarez. Vajon mennyire sikerült Andrés Muschiettinek az, ami Fede Alvareznek összejött, ez volt talán az egyik legalapvetőbb kérdés. Az újrafeldolgozás nem ment zökkenőmentesen, de végül néhány forgatókönyvíró és rendezőváltás után úgy tűnik a megfelelő kezekben landolt, amikor a fiatal argentin Muschietti vihette vászonra a történetet, akinek 2013-as Mama című horrorja okot adhatott a bizakodásra. Tovább “Az (It)” »

0

Wind River – Gyilkos nyomon (Wind River)

windriverposter

A Sicario-t és A préri urait is belengte egyfajta különös atmoszféra, amely egyrészt a hozzáértő rendezőknek, illetve a remek forgatókönyvnek volt köszönhető. Mindkettőt szokás neo westernként körülírni és hát az említett filmek írója, Taylor Sheridan új története kapcsán nem is tért el ettől. Csak éppen a közeg változik, amely ezúttal egy indiánrezervátum, ahol a kietlen tájékot hó borítja, kegyetlen hideg van, itt aztán nem nagyon tud magával mit kezdeni az ember. Tovább “Wind River – Gyilkos nyomon (Wind River)” »

0

Utat készíteni – Az ígéret (2016)

írta Nikodémus

2017-09-az-ígéret-1

Túl véres volt nekünk, közép-európaiaknak a XX. század ahhoz, hogy naivan (avagy cinikusan) legyintsünk egy-egy újabb népirtás hírének hallatán. Kegyetlen tudás ez, mely mögött zsigeri ellenszenv, érthetetlen indulatok és megannyi, tragikusan megfeneklett megbékítési kísérlet keserű megtapasztalása rejlik. Talán ezért érzünk innen, a Kárpát-medencéből is kitüntetett rokonszenvet az örmény nép szakadatlan kálváriája iránt, melynek egyik legtragikusabb fejezetét most végre nagyvásznon is elmesélik. Kirk Kerkorian emigráns üzletember, Terry George, a Hotel Ruanda rendezője, illetve Christian Bale, Oscar Isaac és Charlotte Le Bon színészek fogtak össze, nehogy az első világháború törökök által végrehajtott örmény népirtása feledésbe merüljön. A nálunk augusztus derekán bemutatott Az ígéret tehát dicséretes vállalkozásból született, fontos film, még ha nem is olyan emlékezetes, mint amilyen lehetne.

Tovább “Utat készíteni – Az ígéret (2016)” »

1

Batman and Harley Quinn

2017-09-batman-and-harley-quinn-1írta Nikodémus

Illő volt a Batman – The Animated Series ’92-es indulásának 25. évfordulóján egészestés animációval tisztelegni a sötét köpenyes hős előtt, középpontba állítva a régi sorozat találmányát, Harley Quinnt. Sam Liu mellé beszállt a kultstátuszba emelkedett neo-noir animáció alkotógárdája, és a végeredményt elnézve láthatóan sok mindent akartak. Túl sok mindent. A Batman and Harley Quinn-en érezhető az ambíció, és bőszen keresi a hangját: az a baj, hogy a film végéig nem találja, ám ha a kitartóbbak el is jutnak idáig, alapos csalódásban lesz részük.

Tovább “Batman and Harley Quinn” »

0

Röviden: Naked

nakedmovieNagy lehetőségeket kínálnak az időhurkos témák, ennek csak az alkotók fantáziája, a költségvetés és a producerek szabhatnak határt. Lehet akár rendkívül viccesen tálalni (Idétlen időkig), vagy akár izgalmasan (Időbűnök) is. A lényeg, hogy az alaphelyzet kellőképpen érdekes legyen, fenntartsa a kíváncsiságunkat és ne kihagyott ziccerként tekintsünk rá (mint pl. az ARQ). Tegyük be a képletbe Marlon Wayans-t. Késő, már benne van. Mire számíthatunk? Tovább “Röviden: Naked” »

4

Pappa Pia

pappapiaposter

Rögtön az elején le kell szögeznem: A Pappa Pia végtelenül sablonos és eléggé kiszámítható. Tulajdonképpen már az elejétől kezdve nem tűnt másnak, ígértek humort, némi romantikát és sok zenés pillanatot. Maga a történet sem tartogat semmi különlegességet: Hazamotorozik az évekkel ezelőtt külföldre húzó Tomi és miután kiderül, hogy egy irgalmatlanul gazdag vállalkozónak útban van a csónakház, hát összehozza a régi csapatot, akik jönnek önként (és persze dalolva), megpróbálják saját megmenteni az épületet. Tovább “Pappa Pia” »