2

Top 10: Patrióta filmek

Ha már július negyedike van.

WALLPAPER - CHUCK NORRIS

Chuck Norris leszámolt mindenkivel (oké, Bruce Lee esetében hagyta magát) és megannyi élvezetes akciófilmet tett le az asztalra. Mindenképpen ki kell emelni félelmetes körbepörgőrúgásán kívül, hogy egymaga megállított egy egész inváziót. És ez már teljesítmény. Az USA Invázióban úgymond kiverte a kommunizmust Amerika földjéről. Tovább “Top 10: Patrióta filmek” »

20

Prometheus 2 – Miről fog szólni?

prometheus

A Prometheust elég sokan várták! Annak ellenére, hogy már az Alien 4. részével sem voltak kibékülve a rajongók és az AvP két felvonása hallatán-láttán még mindig idegbajt, hidegrázást, lesajnáló röhögőgörcsöt kapnak. Tény, hogy Ridley Scott rendezése kapta a fórumokon a legtöbb figyelmet, de a logikai hibák tömkelege felett elég nehezen lehetett túllépni. Mint kiderült, a vágószoba padlóján maradt jó néhány másodper és jelenet, ami megmagyarázott volna néhány dolgot. Mindenesetre a 3D segítségével és a felfokozott várakozásoknak hála szépen hozott a sci-fi és Scott elkészítheti a folytatást. De mégis miről fog szólni? A moviepilot összegyűjtött 3 lehetséges verziót.

1:) Hell on Earth

Antal Nimród, a Ragadozók (Predators) alkotója említette meg, hogy volt alkalma beszélni a Prometheus 2-ről Scott-tal. Kollégája elárulta, hogy kissé csalódott volt a Prometheus sztorijával és amikor elmesélték neki a következő felvonás cselekményt, ő egyszerűen csak rábólintott. Ahelyett, hogy Noomi Rapace karaktere Space Jockey-k bolygója felé indulna, inkább vissza akar térni Földre. Rapace a film felénél meghal, mert a Wayland által megbízott katonai különítmény kicsinálja. De nem kell aggódni, mert a helyére lép egy másik, harcedzett nő. A Tervezők planétájára majd a Paradise címre hallgató 3 részben jutunk el. A második a Prometheus: Hell on Earth elnevezés alatt fut.

Érdekes, de miért térne vissza Elizabeth Shaw a Földre? Nem úgy volt, hogy ő inkább megy tovább, hiszen ő is választ akar kapni néhány kérdésre és tudós lévén amúgy is érdekelné jó néhány dolog. Szóval nem tűnne logikus döntésnek, hogy hazautazna. És ugye az emberek származásával kapcsolatosan is volt némi utalás a Prometheusban. Tovább “Prometheus 2 – Miről fog szólni?” »

13

Top 10 focifilmek

2014-06-top-10-foci-vbIgen, tudom, kétmeccsnyit máris késtünk a poszttal, de mi sem mehetünk el ama tény mellett, hogy focivébé van. A világ lakossága ilyenkor két részre szakad: fanatikusokra és érdektelenekre, akik négy hétre hangos kiabálások vagy csöndes duzzogások közepette tűrik el egymást. A maradéktól most tehát egy kis türelmet kérünk, a többieknek pedig mezeket fel, íme tíz film rangsor nélkül, amely e csudálatos és kiszámíthatatlan játék körül forog!

írta Nikodémus

Tovább “Top 10 focifilmek” »

2

A kínaiak kezdenek beleunni az amerikai filmekbe

ironmanAz io9 egy jelentésre hivatkozva írja, hogy a kínai közönség kezdi megunni a Hollywoodból érkező filmeket. Habár az elmúlt időszakban több nagyobb költségvetésű amerikai film is szépen megszedte magát az országban, mégis úgy tűnik, hogy a sok folytatás, remake és effektorientált alkotás már nem igazán vonzó.

A kínai filmek összesen 2,06 milliárd dollárt jövedelmeztek 2013-ban, ami 54,3 %-os növekedést jelent az előző évhez képest és mindez a teljes bevétel 58,6 %-a. Ezzel szemben az import alkotásoknál csupán 2,3 %-os emelkedést mértek, ami a 2007-es évhez mérhető.

Stephen Chow rendezése, a Journey to the West 196,7 millió dollárt szedett össze. Csupán két amerikai film tudta beverekedni magát a top 10-be. A Vasember 3 121,2 millió dollárt, a Tűzgyűrű 111,9 millió dollárt fialt. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy jó néhány Hollywood felől érkező produkció szépen teljesít. Legutóbbi, pénzügyi szempontból nagy égésnek számító Tom Cruise sci-fi, A holnap határa 6,7 millió dollárral tudott nyitni, amely a negyedik legjobb start idén és a hétvégére 25 millió dollárt gyűjtött. Tovább “A kínaiak kezdenek beleunni az amerikai filmekbe” »

1

Ilyenek lettek volna az idegenek a Harmadik tipusú találkozások 2-ben

nightskies2012-ben tettem közzé egy hosszabb irományt néhány meg nem valósult folytatásról. Ebben kapott helyet a Night Skies is, amely a Harmadik típusú találkozások következő része lett volna, azonban a stúdió és Steven Spielberg elképzelései merőben eltértek egymástól. Majd a rendező az Universalhoz vitte a forgatókönyv vázlatát és miután sikerült gatyába rázni, leforgatta az E.T.-t.

De térjünk vissza a Night Skies-ra. A történet egy farmra fókuszált volna, ahol űrlények zargatták volna az ott élő családot. Félig-meddig megtörtént eseten alapult volna,  a sztorit az 1955-ös Kelly-Hopkinsville incidens ihlette. Rick Baker maszkmestert kérték fel, hogy készítse el az űrlényeket, ő pedig tette is a dolgát, ötöt teljesen megalkotott és mindegyikük külön személyiséggel bírt volna. Scar lett volna a badass gonosz földönkívüli és az egyik hosszú, csontos ujjával tudott volna világítani. Két hűséges “embere”, Hoodoo és Klud követte volna a parancsait. Squirt egy kis mókás alien volt, rajta lehetett volna eleget mosolyogni. Az ötödiket Buddy-nak hívták, aki összebarátkozik a család autista fiával, a film végén megmérkőzik Scarral, majd a bunyó alatt feltűnt volna egy újabb űrlény faj, akik elijesztik a gaz lényeket. A sztori úgy ér véget, hogy a sérült Buddy-t hátrahagyják fajtársai.

Baker 700.000 dollárt költött el munkája során. Érthető módon eléggé ki volt akadva Spielbergre, aki úgy döntött, hogy jelentősen alakítani akar a tervezeten és dizájnokon.  A maszkmester nem volt hajlandó arra, hogy az E.T.-n dolgozzon.

Tovább “Ilyenek lettek volna az idegenek a Harmadik tipusú találkozások 2-ben” »

3

Klasszikus mesék alapján készült filmek

A héten került a magyar mozikba a Demóna, de bemutatták a Szépség és a Szörnyeteget. A klasszikus mesetörténetek alapján számos filmváltozatot készítettek manapság. Nem titok, hogy a stúdiók nagy pénzt remélnek és biztosra vehetjük, hogy meg sem állnak, amíg ki nem facsarták az utolsó centet a témából. Lássuk, hogy eddig mely közismert történetek és kedvelt mesehősök élőszereplős filmváltozatait készítette el Hollywood az elmúlt években és egyúttal arról is szó esik, hogy mit várhatunk a közeljövőben.

aliceTim Burtonnel indult el minden. Bár naivan arra is gondolhatnánk, hogy a Disney-vel kötött két filmre szóló szerződésében ki volt kötve, hogy csak akkor kap pénzt a Frankenweenie-re, ha leforgatja az Alice Csodaországban filmet, ami egyben megfelelt a jól ismert Lewis Caroll sztori folytatásának. A Burton-produkciók elmaradhatatlan kellékeivel – Helena Bonham Carter és a mázsás smink alatt pislogó Johnny Depp – felvértezve több, mint 1 milliárd dollárt kaszált világszerte a fantasy. A folytatást bejelentették (2016-ban esedékes a bemutató), illetve jöhetett a többi alkotás, amelyet némileg megváltoztattak. Tovább “Klasszikus mesék alapján készült filmek” »

15

Mi a kedvenc időhurkos filmed?

elnihalniujra

Élni, halni, újra.

Mi egy héttel hamarabb ülhettünk be A holnap határa sci-fi akcióra, mint az amerikaiak. Tom Cruise időhurokba kerül, sokszor átélheti az invázió napját. Megéri a mozijegy árát. Nos, nem túl sok témába vágó film létezik, és ezek közül is nehéz összeválogatni néhány említésre méltó, időhurok-darabot és hogy összeálljon egy valamirevaló lista úgymond kissé megengedőbbnek kell lennie (vagyis én az voltam!). Nektek mi a kedvencetek?

triangleNem nevezhető igazán emlékezetesnek, de a Háromszög a korrekt kategóriába sorolható. Jesst (Melissa George) meghívják egy kis hajókázására, a nyílt vízen azonban különös vihar tör rájuk, aminek a végén a kis csapat a felborult yachton várja a segítséget. Feltűnik egy hatalmas óceánjáró, amire sikeresen felkapaszkodnak, ám a fedélzet teljesen kihaltnak tűnik. Aztán elkezdődnek a fura dolgok, Jess elszakad néhány percre a többiektől, majd amikor újra összefut velük, ellenségesen viselkednek vele, gyilkos látnak a nőben, aki értetlenül pislog, később azonban minden benne megfogalmazódott kérdésre választ kap. Beindulnak az események elég hamar, de biztossá válik, különös jelenségnek semmi köze a Bermuda-háromszöghöz. A Triangle a yacht neve, a nagy hajó pedig az Aeolus, ami az ősi görög történetek ismerőinek lehet beszédes. Tovább “Mi a kedvenc időhurkos filmed?” »

3

A Flash Gordonról

flashgordon1A hétvégén mutatták be Amerikában Seth MacFarlane újabb mozifilmjét. Műveiben rengeteg a popkultúrára való utalás, emlékezzünk csak, hogy a Tedben maga Flash Gordon, azaz Sam Jones is felbukkant. A Hogyan rohanj a veszTED-be western vígjátékában elvileg Brown doki fog vendégszerepelni, de én most leragadok a Flash Gordon mozifilmnél.

Az 1980-as alkotásba temérdek pénzt öltek, több ismert színész szerződtették és az 1971-es Get Carter rendezőjét, Mike Hodges-t nyerték meg a filmhez. Ám amikor bemutatták a kritika nem lelkesedett igazán érte és a nézők is távol maradtak.

George Lucas jóval a Star Wars előtt jelentkezett be Dino de Laurentiis-nél, mivel a producernél voltak a 30-as években nagy sikernek örvendő képregényhős jogai. Ám az ifjú titánt kitessékelték az ajtó, aki erre megalkotta a saját űrkalandját. A világraszóló siker hallatán felkapta a fejét de Laurentiis is, úgy érezte, hogy itt az idő, hogy Gordon is fellépdelhessen a vásznakra. Tovább “A Flash Gordonról” »

2

No (2012)

írta Nikodémus

2014-06-no-1

Dél-Amerikában, a kólamámoros 80-as évek végén járunk: a mikrosütő kuriózum, a bőrdzseki menő, a tévét, újságot pedig a jóságos elnök vég nélküli dicsérete tölti ki. Chilében Pinochet emberarcúnak hazudott diktatúrája tombol, ám a tízezreket eltüntető, és százezreket rettegésben tartó rezsim nemzetközi nyomásra kénytelen népszavazást kiírni a kedves vezető mandátumának újbóli meghosszabbításáról. A rendszer tehát résnyire kinyitja az ajtót, az ellenzék pedig heves vitába kezd, mi is legyen a követendő stratégia.

Tovább “No (2012)” »

8

Jack Ryan: Árnyékügynök (Jack Ryan: Shadow Recruit)

írta Nikodémus

2014-05-jack-ryan-1

Nem tudom, volt-e valaha drámai mélysége a Jack Ryan-sorozatnak. A CIA-elemzőből lett titkosügynök kalandjainak legújabb installációját figyelve ugyanis nem látok mást, mint egy simára polírozott hollywoodi tömegterméket, melybe szív és lélek nem nagyon szorult. Attrakció és piackutatás-optimalizált lamúr meg akciózás annál inkább, de ezzel alig vagyunk kisegítve. A Jack Ryan: Árnyékügynökkel Kenneth Branagh rövid időn belül második művészi fiaskóját hozta össze.

Persze maga a film nem élvezhetetlen: a tempó észvesztő, az akciók virtuózak, a karakterábrázolás pedig amolyan látványpékséges: felületesen nézve szép és csillogó, közelebbről megvizsgálva viszont gyorsan szétmállik. Leginkább főhősünk sínyli meg ezt a slendriánságot, aki lelkesen asszisztál a producerek vezényelte, mindenféle drámai súlyt nélkülöző eredettörténethez, hiszen mire kettőt pislantunk, zöldfülű kiskatonából máris megtört, ám annál elszántabb főszereplő válik. Ja, és még a szerelmi szál is elindul. No meg a világméretű konspiráció. Valamiféle rebootként szeretné tehát eladni magát a film, de a lecke felmondása se nem alapos, se nem elegáns.

Tovább “Jack Ryan: Árnyékügynök (Jack Ryan: Shadow Recruit)” »

3

A tökéletes beállítás

Találkoztatok már a OnePerfectShot twitter oldallal?

Illetve inkább így kezdeném: Előfordult, hogy egy film alatt vagy után annyira megragadt benned egy képkocka, hogy sokszor gondoltál rá? Úgy érezted, hogy tökéletes beállítást láthattál? Nos, Geoff Todd is sok-sok emlékezetes képkockával találkozott. Ezért hozta létre az emlegetett twittert, hogy meg lehessen mutatni melyek  a lenyűgöző, csodálatos, remek beállítások. A válogatás nem csak a modern vagy pár évvel ezelőtt készült filmekből, hanem több évtizeddel ezelőtt készült művekből is szemezget.

 

Tovább “A tökéletes beállítás” »

2

A futurológiai kongresszus (The Congress, 2013)

írta Nikodémus

2014-05-the-congress-1

Tudom, elképesztő már a felvetés is, mégis leírom: A futurológiai kongresszus valamiképpen az idén épp 35 éves, mégis múlhatatlan érvényű Sztalker rokona. S hogy minden tanult filmesztétát végleg kiakasszak, meg is indoklom, miért: annak ellenére, hogy egy egészen más korban, más szemléletben és más közeg számára készült, Ari Folman második nagyjátékfilmje ugyanolyan inspiráló sokértelműséggel, mégis eszméltető tisztasággal beszél az ember kilétéről, mint Tarkovszkij halhatatlan klasszikusa. S ez a teljesítmény – mindazzal együtt, hogy A futurológiai kongresszus amúgy nem sikerült hibátlanra – egészen döbbenetes.

Döbbenetes, mégpedig első sorban azért, mert az a típusú mozgóképes filozofálás, amit az orosz mester művelt, mostanra már enyhén szólva is kiment a divatból. Gyorsfogyasztott kaják, élmények és identitások idején egyszerűen képtelenek vagyunk leállni és elgondolkodni, s amellett, hogy Folman filmje egyébként épp ezt a kérdést is feszegeti, legnagyobb erénye, hogy amúgy kétségtelenül látványos filmnyelvi attrakciói mögött őszintén érző szív és bátran rádkérdező értelem lapul.

Tovább “A futurológiai kongresszus (The Congress, 2013)” »