10

Transz / Senki többet

írta Nikodémus

2013-07-Transz-Senki-többet

Újraírható-e az emberi agy? Hamisítható-e – elhelyezhető-e, kitörölhető-e – a gondolat? Filmes elmetrükközés-ügyben mostanság Christopher Nolant szokás emlegetni (oda se neki, az Eredet tisztes munka volt, A tökéletes trükk még inkább), ám idén két olyan film is érkezett, melynek rendezője szintén az elme zegzugait vizsgálja. Danny Boyle és Giuseppe Tornatore – noha gyökeresen más stílusú alkotók – legújabb filmjüket egyaránt az iménti alaptétel körbejárásának szentelték. Bár a Transz egy pörgős thrillerként, a Senki többet pedig komótos melodrámaként indul, mindkét film jókorát csavar eredeti zsánerén – és persze a mi agyunkon is.

Tovább “Transz / Senki többet” »

7

The Place Beyond the Pines (2012)

írta Nikodémus

2013-07-the-place-beyond-the-pines-01

Aki látta már vagy olvasott az elmúlt év csöndben besettenkedő meglepetéséről, azt bizonyára magamra haragítom, ha azt mondom: a Place Beyond the Pines egy közhelyparádé. Pedig így van. De ez csupán az igazság egyik fele. Derek Cianfrance legújabb filmje végletekig koptatott amerikai zsánerkliséket vesz alapul, ám akkora szívvel, olyan borzongató atmoszférával és instant zsenialitással meséli újra őket, hogy nem kapsz levegőt.

Tovább “The Place Beyond the Pines (2012)” »

4

Problémás forgatások

Tengernyi probléma merült fel a Z világháború munkálatai alatt, de ezzel nincs egyedül. A magányos lovas és a 47 Ronin körül is akadtak bajok, amelyek a költségvetés növekedésével jártak. De ne menjünk messzire, nemrég a Men in Black 3 forgatását állították le, mert félkész forgatókönyvvel kezdtek hozzá a filmhez és pár hónapig pihentetni kellett a stábot, míg összetákolják a szkriptet. Lássunk 10 produkciót, amelyek munkálatain több gond is adódott. Igen, tudom, hogy van még ezer más film, ami rossz csillagzat alatt született, de én ezeket választottam ki.

bourneKi gondolta volna, hogy a Bourne franchise nehezen indult be? A forgatás alatt sem tűnt úgy, hogy ebből hatalmas siker lehet. Hollywood már a 80-as évektől kezdve szerette volna filmre vinni Robert Ludlum közkedvelt regénysorozatot. Doug Liman több éven keresztül próbálkozott, először úgy tűnt, hogy a Warnernél készülhet el a film. Miután a jogok visszakerültek a szerzőhöz Liman személyesen kereste fel, hogy megszerezhesse. A rendező az Universalnál talált támogatókra, ám minden egyes döntésében és lépésével kemény csatát vívott a fejesekkel. Olykor titokban vett fel jeleneteket, amelyeket nem is engedélyeztek és pénz se volt rá. Liman bevallotta hogy mivel nem hajtott fejet engedelmesen a producereknek gyakorlatilag utálták őt és megpróbáltak mindenben keresztbe tenni neki, ráadásul a forgatókönyv naponta változott. Nem jött jól a szeptember 11-ei terrortámadás sem, hiszen e miatt kilenc hónappal tolták el a bemutatót és úgy vélték, hogy pont e miatt nem lesz rá senki kíváncsi, hisz a közönség nem lesz vevő az efféle produkciókra egy ideig. Ez idő alatt a producerek leforgattak néhány költséges jelenetet és a végére berakott hatalmas robbanást kivették. Pletykák szerint Limant nem engedték az utómunkálatok közelébe, Frank Marshall producer irányított a munkálatok alatt. Végül mindenki lenyugodhatott, az akciófilm világszerte 214 millió dollárt hozott. De azért érthető, hogy miért más dirigálta a következő részeket, ám Liman producerként kitartott a franchise mellett. Tovább “Problémás forgatások” »

1

Searching for Sugar Man (2012)

írta Nikodémus

2013-06-Searching-for-Sugar-Man-1

„These are the days of miracle and wonder.”
(Paul Simon)

Létezik az, hogy egy szerény dalnok, bukásnak is kevés amerikai „karrierje” végeztével egyszerűen eltűnik a Föld színéről? S közben egy másik kontinensen – csak úgy – kasszarobbantó sikert ér el anélkül, hogy tudna róla? Hollywoodi nagyepika díszletei közé kívánkozó sztori, gondolhatnánk, ám milyen mázli, hogy mégiscsak dokumentumfilm készült belőle – amelyet aztán befogadott az álomgyár is, és Oscart dobott neki. A Searching for Sugar Mant ez nem teszi jobbá, mert nem is kell: önmagában is zseniális dokumentumfilm.

Tovább “Searching for Sugar Man (2012)” »

6

Spielberg és Lucas szerint nagy változások jönnek a filmiparban

spielberglucasSteven Spielberg és George Lucas nemrégiben az USC-n tartott előadást, beletekintettek kristálygömbjükbe, megjósolták, hogy a filmipar hamarosan nagyobb változáson fog keresztülmenni.

Lucas szerint az a probléma, hogy a stúdiók mindenáron nagyot akarnak szakítani, de a lehetőségeik egyre szűkebbek és szűkebbek lesznek, az emberek bele fognak fáradni a nyakukra zúdított rengeteg megaköltségvetésű produkcióba. Spielberg úgy véli, hogy más filmekkel is be lehet csábítani a nézőket a mozikba, de inkább több száz milliót költenek egy alkotásra, a kisebb, személyesebb, komolyabb filmekre nem fordítanak nagy figyelmet.

„Lesz három, esetleg négy vagy akár fél tucat, 250 millió dolláros film, amelyek egymás után irgalmatlanul nagyot fognak bukni és ez a piac robbanásszerű összeroppanásával fog járni, mindez paradigmaváltást fog eredményezni.” – mondta Spielberg, megemlítve, hogy a jegyárak körül is nagyobb változások lesznek. Egy Vasemberért 25 dollárt fognak elkérni, míg egy Lincoln-szerű alkotásért csak 7 dollárt kell kifizetni.

Lucas egyetértett azzal, hogy hamarosan nagyobb átalakulások, fordulatok lesznek, úgy gondolja, hogy a bemutatók a Broadway előadásokhoz lesznek hasonlók. Azaz kevesebb produkció fog a mozikba kerülni, ezeket tovább tudják játszani, nem a következő hetekben két tucat újabb film. Így akár az is előfordulhat, hogy egy-egy művet 1 évig játszanak, de a jegyárak sokkal magasabbak lesznek. (Spielberg ennél megjegyezte, hogy az E.T.-t anno 16 hónapig vetítették a mozik.). „A nagyobb büdzsével bíró filmeket a mozikban fogják vetíteni, minden más a tévébe fog kerülni. Ennek szelét már most is lehet érezni. A Lincoln és a Red Tails majdnem tévéfilm lett és most Steven Spielbergről és George Lucasról beszélünk, akik megszenvednek azért, hogy egy filmjük a vásznakra kerüljön.”

Lucas azon a véleményen van, hogy a kábeltévek sokkal merészebbnek és vállalkozóbb kedvűnek nevezte, mostanság a tévében néha ezerszer jobb és élvezetesebb filmek mennek, mint a vásznakon. „Úgy gondolom, hogy a Lincoln-hoz hasonló filmeket be sem fogják mutatni a mozikban, hanem azonnal a tévék képernyőire kerülnek.”

Igaz, ami igaz, manapság erősen elszabadultak a költségvetések. Míg anno 100 millió dollár volt az álomhatár és minden rendező, producer, színész örült, ha egy filmje átlépte ezt a vonalat manapság gyakran 200-250 millióba kerül egy-egy film. Meddig lehet ezt tartani, meddig engedhetik meg maguknak a stúdiók? E mellett érezhető, hogy a tévés projektek egyre nagyobb figyelmet kapnak. Régebben az ismert nevek, a sztárok nem voltak hajlandóak belemenni (vagy csak hosszas rábeszélés után), hogy kisképernyős művekben játszanak. Ám manapság egyre több és több minőségi film vagy minisorozat lát napvilágot.

45

A sci-fi + te

01sc1

Koimbra a hegyekbe utazott, ezért most játszunk egy picit. Korábban már volt ilyen, de gondoltam, megpróbálhatjuk megint. Az Elysium-ot látatlanban is az év sci-fijének nevezik, ezért most ebben a műfajban fogunk kalandozni.

Először is tisztázzuk a fogalmakat. Mi a sci-fi? Azt a spekulatív formát tekintjük science fictionnek, amely (a jelenben megvalósíthatatlannak tartott) tudományos vagy pszeudotudományos (tudományosnak tűnő, de valójában nem létező) eszközökkel a lehetséges látszatát adja. Emellett spekulációit a modern tudományos világkép felismerhető vonatkozásaival s annak alapján kell megvalósítania. (Forrás: Wiki) A sci-fi típusairól ITT olvashattok bővebben.

A játék tök egyszerű. Én kérdezek, ti válaszoltok. (Korábbi játékokkor tíz kérdés volt, de azt soknak találtátok, így most csak öt lesz. A posztban található filmcímek, csak ötletek, nem az én személyes válaszaim, tehát ne akadjon ki senki; különben sem érdemes mások ízlését kikezdeni.)

Tovább “A sci-fi + te” »

16

A nagy box office átverés

A szép hosszú írást ootman küldte be. Köszi!

boxofficeHa drámai akarok lenni, akkor nemrég egy kis túlzással egy világ dőlt össze bennem. Mint régi filmrajongó régóta nézegetem én is a box office számokat, afféle hobbim is lett ez az évek során, és azt hittem értem a szisztémát legalább nagyjából, tudom, hogy mi alapján működik a stúdiók észjárása, már ami a bevételi számokat illeti. Mekkorát tévedtem.

Mivel hétről-hétre itt a FILMDROID Box Office rovatában újra és újra naiv hozzászólásokat olvastam a témában, össze akartam rakni egy 8-10 pontos listát, hogy bemutassam, hogy is kéne nézni, elemezni ezeket a számokat, milyen szempontokat kell figyelembe venni a látható gyártási költségeken és a közvetlen mozis bevételeken kívül. Ezek is már alapvetően más színben tüntették volna fel a számokat. Már egészen a végénél jártam, mikor azon kezdtem el agyalni, a stúdiók és a mozik átlagban vajon a jegy árának hány százalékát kell hogy befizessék adó, pl. ÁFA gyanánt. Elkezdtem kutakodni a neten alaposabban, mennyi is marad a bevételből a stúdió zsebében konkrétan, és olyasmire bukkantam, ami az egész eddig általam hitt box office világot felforgatta. A szépen összeállított listám is szinte érvényét vesztette, hisz még hamisabb az egész kép, mint eddig gondoltam. Tovább “A nagy box office átverés” »

25

M. Night Shyamalan, avagy a klasszikus lejtmenet esete

shyamalanM Night Shyamalant körbedicsérték A hatodik érzék után (The Sixth Sense), csillaga a Sebezhetetlen (Unbreakable) után is szépen ragyogott, bár a stúdió némileg több bevételben reménykedett. Sokan ezt tartják a rendező utolsó jó filmjének, ám még a Jeleket is rengetegen kedvelték. Ezt követően indult meg a lejtmenet minőség terén, majd hiába rukkolt elő ígéretesnek tűnő ötletekkel, a kezdeti lelkesedés után a közönség gyorsan hátat fordított újabb művének, amely körül leginkább csak negatív vélemények voltak hallhatóak. Will Smith mégis őt választotta a Föld után (After Earth) sci-fi ledirigálására. Mi járhatott a színész fejében? Egy biztos, a film állítólag pocsék lett.

Shyamalan Indiában született 1970-ben, édesapja orvos, édesanyja szülész-nőgyógyász. Szülei lányuk világra jövetele után az Államokba költöztek. Habár Shyamalan hindu, mégis egy római katolikus iskolába járt, majd később az Episcopal Academy középiskolába íratták be. Ösztöndíjat nyert a New York University Meritre. Tanulmányai alatt vette fel középső nevét, a Night-ot. Tovább “M. Night Shyamalan, avagy a klasszikus lejtmenet esete” »

2

Libanoni keringő (Vals Im Bashir, 2008)

írta Nikodémus

2013-05-Libanoni-keringo-01

Így, öt év távlatából eszmélek csak rá: bitang erős volt a 2008-as moziszezon. A képregényfilm műfaját egy hűvös angol úr újradefiniálta, elbúcsúztunk kedvenc pisztolyforgatónktól, az amerikai függetlenfilm új erőre kapott, s még közepes rendezők is összehoztak egy-egy jó filmet (na jó, Baz Luhrmannek nem sikerült…). A mainstream filmgyártáson túl pedig olyan gyöngyszemek születtek, mint a Libanoni keringő, mely animációs filmnek álcázza magát, aztán háborús dokudrámának, majd mélylélektani utazásnak a freudi tudattalan sötétjébe.

Tovább “Libanoni keringő (Vals Im Bashir, 2008)” »

6

Smackdown, avagy azonos témával bíró filmek párbaja

01-smackdown

Olykor a rivális stúdiók egymástól függetlenül kigondolnak egy ütősnek hangzó sztorit, majd amikor napvilágot lát, hogy a másik cég mit is szeretne készíteni nagyobb fordulatszámra kapcsolnak, megpróbálják beelőzni egymást. De az is előfordul, hogy a rivális projektet jégre teszik, így járt a Christopher Nolan-féle Jim Carrey főszereplésével betervezett Howard Hughes tervezet is, amikor kiderült, hogy Martin Scorsese munkálkodni kezdett az Aviatoron. De a fiók mélyére süllyesztették a Leonardo DiCaprioval betervezett Nagy Sándort is Oliver Stone hasonló témájú műve miatt. Ám olykor előfordul, hogy a két stúdió egymással versengve próbálja az azonos sztorival bíró filmet összehozni. Idén a Támadás a Fehér Ház ellen és a White House Down között zajlik a verseny. Gerard Butler akciófilmje nem úgy termeli a milliókat, ahogyan elvárták volna tőle, de talán Channing Tatum jobban teljesít. Lássunk néhány „VS.” produkciót, amelyek néhány hónap eltéréssel kerültek a mozikba.

Tovább “Smackdown, avagy azonos témával bíró filmek párbaja” »

3

Frost/Nixon (2008)

írta Nikodémus

2013-05-Frost-Nixon-01

Akkor, amikor a magyar filmgyártás kortárs politikai film címén ezzel bír előrukkolni, érdemes Hollywood felé fordulni az ügyben. Tudom, szokatlan az álomgyárat emlegetni távolságtartó, több szempontot mérlegelő és árnyalt beszédmódú közéleti filmek kapcsán, ám a Frost/Nixon tulajdonképpen nem is igazán amerikai film – és ez jót tesz neki. Peter Morgan 2006-ban színházi darabot írt David Frost Richard Nixonnal vívott tévécsatájából, s Ron Howard bölcsen a forgatókönyvet és az előadás színészeit is tőle kölcsönözte. S csak menetközben derült ki, hogy mindebből valami sokkal több is kisülhet.

Tovább “Frost/Nixon (2008)” »

1

Kettős játszma (Shadow Dancer, 2012)

írta Nikodémus

2013-05-Kettos-jatszma-01

Szégyellem, de nem láttam az ír-angol konfliktust megéneklő filmműfaj újabb remekeit, sem a Síró játékot, sem a Véres vasárnapot, sem az Éhséget. Talán ezért ért kellemes meglepetésként a Kettős játszma, amelyben tulajdonképpen semmi különös nem történik – de az legalább jól mutat. Ez, és a film eleji BBC-logó garantálja, hogy egyszeri nézésre minimum alkalmas legyen a produkció.

Tovább “Kettős játszma (Shadow Dancer, 2012)” »