0

Könyvajánló – Hollywood magyar szemmel

0hollywoodKik voltak Hollywood magyar alapítói, miért éppen zsidó származású, jóképességű, de tanulatlan magyar üzletemberek találták ki és építették fel az amerikai filmbirodalmat? Miként abszolválta a foghúzást tolcsvai szatócsboltjában William Fox édesapja? Hogyan került bajba a harmincas években maga William Fox, akit a nagy Upton Sinclair könyve sem tudott megóvni a börtöntől? Hogyan lett Oscar-díj a neve az Amerikai Filmakadémia díjának? Kik voltak a magyar Oscar-díjasok, akiknek száma már régen meghaladta a magyar Nobel-díjasokét? Miért nem vette át az aranyozott szobrocskát Dustin Hoffman? Ki volt az a hollywoodi producer, akinél Tom Cruise gyakran előszobázott? És kik voltak a legendás Új-Hollywood rendezőóriásai?

Lebilincselő filmtörténeti sztorik sokaságát gyűjtötte egybe, állította időrendbe és rendszerbe, toldotta meg saját hazai kutatásainak eredményeivel a szerző. Bokor Pál Hollywood-kötetének harmadik, napjainkig terjedően kiegészített kiadásából az olvasó megtudhatja, hogyan és miért találta ki Louis B. Mayer az Oscar-díjat. Hogyan keletkezett egy véletlennek köszönhetően Elizabeth Taylor egymillió dolláros gázsija, amelyet évtizedekkel később – már nem véletlenül – Joe Eszterhas első egymillió dolláros forgatókönyvírói honoráriuma követett. Részletesen körüljárja a szerző azt a mindenkit izgató kérdést is, hogy lehet-e pénzzel, befolyással, trükközéssel Oscar-díjat szerezni.

A kötet első része az Oscar-díj történetéről és díjazottjairól szól a némafilmek korszakától egészen Matthew McConaughey-ig. A második rész a legnagyobb filmklasszikusokat és sikerfilmeket létrehozó stúdiókat mutatja be, melyek ma is a Ricséről 14 évesen emigrált Adolph Zukor munkarendje szerint működnek. A harmadik pedig magukat a sztárokat hozza emberközelbe, kezdve a Fox által kiötlött sztárrendszer első csillagával, akit Theda Barának hívtak, a némafilmes Putty Liával és Bánki Vilmával. Ők valamikor ugyanolyan népszerűségnek örvendtek a filmrajongók világában, mint később Marilyn Monroe vagy napjainkban Angelina Jolie és Sandra Bullock. (Forrás)

Bokor Pál: Hollywood magyar szemmel – Az Oscar-díj, a stúdiók, a sztárok, és a magyarok, akik az egészet kitalálták, Atlantic Press, 432 oldal, 2014, 5000 Ft

1

Superman: Doomsday (2007) / Justice League: The Flashpoint Paradox (2013)

írta Nikodémus

2017-08-superman-doomsday-flashpoint-paradox-1a

Még július végén számoltunk be arról, hogy a Warner bejelentései alapján mi várható DC animációs fronton, s ennek örömére pótoltunk két olyan filmet, melyek biztosan alapul fognak szolgálni a a nagy tervekhez. Jöjjön hát a Death of Superman képregény „megzenésítése” tíz évvel ezelőttről, valamint a Flashpoint Paradox a közelmúltból.

Tovább “Superman: Doomsday (2007) / Justice League: The Flashpoint Paradox (2013)” »

3

Ilyen volt a 2017-es nyár: sikerek és bukások

wonderwNa, milyen volt a nyár? Nem biztos, hogy ez lesz a kedvencünk, de az biztos, hogy Hollywood sem boldogan fog visszaemlékezni erre az időszakra. Ismét a franchise szót tűzték ki zászlajukra a stúdiók, ám ezúttal Amerikában néhány %-kal visszaesett a bevétel. Ki gondolta volna, hogy éppen hazai földön unnak bele először Jack Sparrow-ba vagy az Alakváltókba? Ugyan a nemzetközi területek ismét megmentették a combos buktától a filmek legtöbbjét, de nem szabad megvárni, míg a többi ország is csak lemondóan legyint a gigabüdzsével gyártott közismert címekre. Már most illene átértékelni a stratégiát, bár ugye egy pofás 800-900 milliós összbevétel láttán senki nem kap idegbajt, hanem szépen bevési a CV-jébe, hogy az ő munkássága alatt ennyit és ennyit értek el egyes produkciók. Csupán három képregényfilm ért el Amerikában 300 millió feletti eredményt a május-augusztus intervallumban. Ha pedig az egész bevételt nézzük, egyetlen mű sem teljesített 1 milliárd felett (erre a Gru 3 még esélyes). Alább röviden a sikereket és bukásokat sorolom fel, nem minden filmről emlékeztem meg, és mivel az iromány a héten készült, biztosan akadnak változások a számokban.

Tovább “Ilyen volt a 2017-es nyár: sikerek és bukások” »

0

Könyvajánló – Újságírók és horrorfilmek

0cimlapsztoriKárpáti György Címlapsztori című kötete áttekinti az amerikai hangosfilm 90 évét, és a teljességre törekvés igényével megvizsgálja az újságírószerep változását, illetve az újságírókép alakulását. A kutatás többszáz hangosfilmre terjedt ki, élen mindjárt a könyv címét kölcsönző filmalkotással, amely alapvetően formálta az újságíróképet, és évtizedekre meghatározta a zsurnaliszták mozgóképes ábrázolását. Az újságíró mindig is kedvelt karaktere volt a mozgóképnek, s bár az újságírófilm nem önálló műfaj, hanem tematika amelynek népszerűsége nem vethető össze például a westernnel vagy a musicallel, a zsurnaliszták mégis már a filmgyártás kezdetétől rendszeres szereplői voltak az amerikai mozgókép történetének. A több száz elkészült játékfilm alapján a sajtómunkás felismerhető, ikonikus alakjává vált a stúdiófilmeknek. A Címlapsztori filmtörténeti kalandozása során végigkövethetjük azt a folyamatot, ahogy a televíziózás megjelenése az ötvenes években felkavarta a sajtófilmek állóvizét, majd a tévé kommercializálódása visszavonhatatlanul lecsapódott a nyolcvanas-kilencvenes évek mozgóképein. Az internet ezredfordulós megjelenése és hihetetlen gyorsasággal történő elterjedése pedig egy új típusú újságírót és újságírást vezetett be a filmben is. (Forrás)

Kárpáti György: Címlapsztori – Az újságírószerep változása az amerikai hangosfilmben, Filmanatómia sorozat 1., Kultúrbarlang, 364 oldal, 2015, 2490 Ft

0horrorfilm„Ebben a könyvben Kárpáti György és társai szemügyre veszik a műfaji filmkészítést, és kapukat nyitnak meg, amelyeken keresztül mindannyian megtapasztalhatjuk annak a csodának és izgalomnak az érzését, amelyeket csak az általuk vizsgált horrorfilmeken keresztül élhetünk át.” (George A. Romero) A Filmanatómia sorozat második kötete, A horrorfilm a horror műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a horror műfajtörténetét, alműfajait, beszélnek a legismertebb monstrumokról, és a franchise-rendszerről, ismertetik a horror vallással, és zenével való kapcsolatát. Rajongók és laikusok számára egyaránt emlékezetes olvasmány, a világhírű rendező, George A. Romero ajánlásával és előszavával. (Forrás)

Kárpáti György, Schreiber András: A horrorfilm – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 2., KMH Print, 360 oldal, 2015, 2790 Ft

1

A vadak ura – 35 éves a 80-as évek egyik legjobb fantasy-je

beastmasterHa a fantasy-t és a 80-as éveket egy mondatban említjük, akkor valószínűleg szóba kerül A vadak ura is. Abban az évtizedben nem csak az akciófilmek élték virágkorukat, hanem az efféle produkciók. Harcosok, varázslók, amazonok, boszorkányok. Lengén öltözött izmos alakok és hölgyek. A videókazetták hőskorában bizony Don Coscarelli rendezése nagyon is népszerűnek számított. Szokás – tévesen – Conan koppintásnak nevezni, pedig kvázi három hónap eltéréssel mutatták be a két alkotást. 35 éves lett az alkotás, emlékezzünk meg erről.

Tovább “A vadak ura – 35 éves a 80-as évek egyik legjobb fantasy-je” »

0

A mesterdetektív (Sleuth, 1972/2007)

írta Nikodémus

2017-08-sleuth-1

Ha két valódi férfi kezd neki, a játék mindig eldurvul, szólhatna akár a szociáldarwinizmus alaptétele. Mindent az állatvilágból hoztunk magunkkal, s ha egy rivális feltűnik, bekapcsolnak az ösztönök: meg kell mutatni, ki az alfahím. A történelem során persze feltalálták ennek brutális és civilizált formáit egyaránt, de a lényeg a könyörtelen verseny, ami háborúvá változtat minden játszmát. Háborúban (no és szerelemben) pedig ugyebár nem sokat ér az ezüstérem. Márpedig ha két vasakarat összecsap, egyiküknek el kell buknia. Negyvenöt éves a Hollywood-i filmtörténet máig egyik legtrükkösebb filmje, és évtizedes annak újragondolt verziója. A mesterdetektív-duplakritika.

Tovább “A mesterdetektív (Sleuth, 1972/2007)” »

1

Dirty Dancing – 30 éves a klasszikus

dirtydanincg„Égessétek el és adjuk be a kárigényt.” – mondta Aaron Russo producer, miután megnézte a filmet. Sem ő, sem a stúdió nem hitte a végeredmény láttán, hogy ebből bármi jó kisülhet. Nagy is volt a meglepődés, amikor elég szép ütemben fogytak a jegyet. A fejesek lemondó arckifejezését felváltotta a remény, majd a dollárhegyek láttán már csak mosolyogni tudtak. Hiszen amellett, hogy kasszasiker lett a Dirty Dancing, a nézők is odavoltak érte. Egy klasszikussal bővült a műfaj, megérdemelten. 30 éves a film, néhány érdekességet olvashattok róla. Tovább “Dirty Dancing – 30 éves a klasszikus” »

0

Könyvajánló – Robert De Niro

0rdnVan Hollywoodban egy, 74. szülinapját épp ma ünneplő színész, aki képes bármilyen alakot ölteni, legyen szó rettegett keresztapáról, frusztrált taxisofőrről, elszánt bokszolóról, hűvös bankrablóról, gyilkos médiumról vagy a bizalom köréről hadováló, komikus családapáról. Robert De Niro eddig több mint 100 filmet forgatott, és lendülete a mai napig töretlen. Ez a könyv teljeskörűen, érdekes anekdotákon és kulisszatitkokon keresztül mutatja be azt a legendát, aki köztudottan viszolyog a rivaldafénytől és az interjúktól, imádja a fekete nőket és New Yorkot, valamint döbbenetes átszellemültséggel készül a Szerepeire. Filmrajongóknak kötelező és hiánypótló kötet, amely minden magánéleti és forgatásokkal kapcsolatos kérdésre választ ad, kivéve arra, amelyre nem létezik felelet: hogy mi az a kifürkészhetetlen összetevő, amely Robert De Nirót korunk egyik legnagyobb színészévé teszi. (Forrás)

Naomi Toth: Robert De Niro, Vintage Media, 240 oldal, 2014, 3791 Ft

0

Capote (2005) / Infamous (2006)

írta Nikodémus

2017-08-capote-infamous

Csak a végtelenül naivak hihetik, hogy bűnelkövetés és bűnüldözés között szigorú határvonal létezik – e szentenciára krimifilmek garmadája épült már, a felszínesebbek logisztikai, a mívesebbek erkölcsi kérdést fabrikálva. Izgalmasabb kérdés, ha mindez a művészet világában kerül elő: szerző és műve, illetve a valóság hogyan viszonyul egymáshoz. A tiltott(nak vélt) határok radikális átlépésének pedig van egy szinonimája az amerikai irodalomban: Truman Capote. Bő egy évtizede, amikor Hollywoodban épp a demítizálás dívott, eljött az ő ideje is – mindjárt két, az előzetes várakozásokkal ellentétben meglepően egyenrangú film formájában.

Tovább “Capote (2005) / Infamous (2006)” »

2

Halálhajó: 20 éves Paul W. S. Anderson legjobb filmje

eventhorizon0Sokszor sok helyen feltették a kérdést: „Hogyan fordulhatott elő, hogy Paul W. S. Anderson ilyen filmet készített?” A rendező jobbára szórakoztató, könnyen feledhető alkotásokra szakosodott, bár törekvése nem mindig jön össze. Ám a Halálható kilóg a sorból, hiszen sokkal komolyabb, komorabb és legfőképpen sokkal élvezhetőbb, mint a munkái többsége. Habár nem teljesített túl fényesen a kasszáknál és jobbára negatív kritikákat kapott, mégis VHS-en megtalálta a a közönségét. Kurt Russell A katona forgatásán megnyugtatta Andersont: „Tök mindegy, hogyan állnak most hozzá a filmedhez. 15 év múlva büszke leszel rá.” A Halálhajóra mostanra egyes körökben klasszikusként tekintenek. 20 éves a film! Tovább “Halálhajó: 20 éves Paul W. S. Anderson legjobb filmje” »

0

Könyvajánló – Novák Erik: Betyár

0betyarNovák Erik filmrendező (Nyócker!, Zuhanórepülés, Fekete Leves) első könyv formájában megjelenő forgatókönyve a Betyár című kötet. A történet fő cselekménysorozata a Rózsa Sándor-féle betyársereg részvétele a délvidéken dúló háborúban, Kossuth nekik címzett amnesztiájával. Bemutatja a nagyformátumú betyárvezér életének ezt a meghatározó részét, amikor az üldözött törvényen kívüliből a szabadságharc legális harcosa lehet, tisztára mosva ezzel saját és társai nevét. „A most következő történetet filmvásznon nem fogja látni a közeljövőben. Ezért egy másfajta filmnézésre invitálom, a belső moziba, az olvasás közben megelevenedő filmélmény élvezetére, a fantáziájára bízva a rendezést, az operatőri munkát, a vágást és a zeneszerzést. A könyv a Magyar Nemzeti Filmalaphoz leadott teljes pályázati anyagot tartalmazza, azaz a forgatókönyvet, a rendezői és operatőri koncepciót, valamint a főbb szereplők karakterleírását. Kiadónk a korai impresszionista festők mintájára – akik a hivatalos művészeti fórumról, a Salon-ból kiszorulva létrehozták az elutasítottak szalonját, a Salon des refusés-t – a szerintünk filmvászonra érdemes forgatókönyveket, amelyek a jelen rendszerben nem kerülhetnek forgatási szakaszba, tehát nem lesz film belőlük, ezen a módon szeretné a filmszerető és olvasni szerető közönség elé tárni. Sorozatunk első darabját, A betyár című forgatókönyvet tartja a kezében a kedves olvasó. Jó szórakozást és belső moziélményt kívánunk!” (Forrás)

Novák Erik: Betyár – Forgatókönyv, Konkrét Könyvek, 242 oldal, 2017, 2890 Ft

0

Másodvélemény: Nincs bocsánat (Unforgiven, 1992)

írta Nikodémus

2017-08-unforgiven-1c

Mesteri záróakkord, keserű számvetés és valami egészen új elindítója – huszonöt éve, 1992. augusztus 7-én mutatták be a Nincs bocsánatot.

Minden színészikon azt hiszi, búcsúzásakor választott filmműfaja is meghal egy kicsit. Különösen is így van ez az Amerika eredetmítoszát polírozó westernben: William S. Hart (Tumbleweeds, 1925), Randolph Scott és Joel McCrea (Délutáni puskalövések, 1962), John Wayne (A mesterlövész, 1976), Henry Fonda (Nevem: Senki, 1973) vagy Steve McQueen (Tom Horn, 1980) többnyire dicstelen búcsúja mellett A mennyország kapuja (1980) irtózatos buktája jelezte, hogy vége a pisztolyhősök aranykorának, s legkésőbb a hatvanas évektől valami egészen más veszi át a jó öreg vadnyugat-mitológia helyét a köztudatban. Jöttek egymásután a szubverzív westernek, hódított az italowestern: egy műfaj haldoklott grandiózus keretek között, de a temetés még hiányzott. Érdekes módon ezt az a Clint Eastwood adta meg a műfajnak, aki már első feltűnéseivel jelezte a klasszikus, gáncs nélküli pisztolyhős figurájának ellentmondásosságát, sőt, később saját rendezéseivel is – Fennsíkok csavargója (1973), A törvényenkívüli Josey Wales (1976), Fakó Lovas (1985) – komolyan hozzájárult a western közhely-készletének lebontásához.

Tovább “Másodvélemény: Nincs bocsánat (Unforgiven, 1992)” »