9

60 millió dollárt buknak a Ghost in the Shellen. De miért esett pofára a film?

ghostinNem tudott túl biztató számokat felmutatni a Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell), a nemzetközi területek húzhatják ki a bajból a Paramount/DreamWorks filmjét. Ám még így is komoly bukásra van kilátást. A Deadline forrásaira hivatkozva azt írja, hogy az adaptáció az előrejelzések alapján (amerikai 50 millió dolláros bevétel, összbevétel 200 millió dollár) legalább 60 millió dolláros veszteséggel fog zárni a film. Bár a konkrét költségvetést is homály fedi, egyes források 110 millió dollárra, mások 180 millióra teszik a produkció elkészítését. Az internetes szaklap összeszedte a pofára esés okait. Tovább “60 millió dollárt buknak a Ghost in the Shellen. De miért esett pofára a film?” »

0

Könyvajánló – Carrie Fisher: A hercegnő naplója

0cfA hercegnő naplója szellemes, provokatív, őszinte, intelligens és szókimondó. Épp olyan, mint szerzője volt, a napló megszületésekor mindössze 19 éves Carrie Fisher. A színésznő emlékei rendezgetése közben, régi újsághalmok között bukkant rá saját, kézzel írott naplójára, és szembesült egykori tinédzser önmagával, azzal, hogy milyen is volt megélnie a Csillagok háborújának forgatását vagy éppen hosszúra nyúlt egyéjszakás kalandját színésztársával, Harrison Forddal. A hercegnő naplója ezekről az intimitásokról is beszámol, igazán egyedivé azonban az időutazás teszi: az idősebb Carrie Fisher találkozása a 19 évessel. A könyvben a hatvanéves színésznő emlékei a stábról, a forgatásról, a szerelemről, a sikerről vagy éppen a függőségekről izgalmasan keverednek, vetülnek a kézzel írott napló szövegeire. Utóbbiakból egy sokkal naivabb, sebezhetőbb nő képe rajzolódik ki, akiben azonban csírájában ott van már az excentrikus, vicces, intelligens, nagydumás Carrie Fisher is. Utolsó kötete ékes bizonyíték rá, hogy nem csupán egy hollywoodi szupersztárt, generációk ikonját, de egy kiváló írót is elveszítettünk a személyében. (Forrás)

Carrie Fisher: A hercegnő naplója – Találkozás önmagammal, fordította: Bozai Ágota, Libri Kadó, Budapest, 2017, 3999 Ft

0

Könyvajánló – Meryl Streep, az ezerarcú színésznő

0msmsEgy nő, egy korszak és egy hivatás portréja: az első, kutatásokon és dokumentumokon alapuló Meryl Streep-életrajz, amely feltárja a pálya kezdeteit, és bemutatja, hogy az 1970-es években fiatal nőként hogyan nőtt fel a szerelemhez, a feminizmushoz és saját páratlan tehetségéhez.

Ízelítő a szerző prológusából: „Meryl Streep köszönőbeszéde önálló műfajjá nőtte ki magát: egyszerre spontán és előre megírt, alázatos és dölyfös, hálatelt és blazírt. Az már önmagában is vicc, hogy olyan sok van belőle. Ki más nyert még annyi díjat, mint Meryl Streep? S ezáltal az önostorozó nemtörődömség már-már visszatérő geg számba megy. Mostanra úgy tűnik, már legalább olyan régen ragadt rá a legnagyobb élő színésznő címkéje, mint amilyen régóta ül a brit trónon II. Erzsébet. Úgy tapadnak hozzá a szuperlatívuszok, mint a cellux: a színészek között egy isten, aki képes belebújni bármilyen karakterbe, mesterien kezelni valamennyi műfajt, és a jó ég tudja, hányféle akcentussal tud beszélni. Még az ötvenen túl sem lett elavult színész, sőt a hollywoodi matematikát meghazudtolva, akkor ért a pályája csúcsára. Nincs olyan 1960 előtt született színésznő, aki megkaphatna egy szerepet anélkül, hogy arra Meryl előtte nemet ne mondjon.” (Forrás)

Michael Schulman: Meryl Streep – Az ezerarcú színésznő, fordította: Medgyesy Zsófia, Kossuth Kiadó, Budapest, 2016, 3800 Ft

3

A préri urai (Hell or High Water)

írta Nikodémus

2017-03-hell-or-high-water-1

Aki a rendszerváltozás környékén járt Erdélyben, nem feledi egykönnyen az élményt: fenséges, a majdani turista-inváziótól még érintetlen természet, zárványszerűen élő népi kultúra – és repedező paneltömbök, városi nyomornegyedek, vadregényes hegyek között megbúvó, elhagyott gyártelepek, rozsdamarta acélmonstrumok. Előbbiekért lelkesedtünk, utóbbiak miatt fájt a szívünk, látva a felelőtlen értékpazarlást. Mint minden párhuzam, ez is sántít kicsit, ám az HBO-n március idusán bemutatott, négyszeres Oscar-jelölt A préri urai (Hell or High Water) valami hasonlóval szembesít. Minket is, de legfőképpen Amerika nyugati és keleti partjának nagyvárosi népét.

Tovább “A préri urai (Hell or High Water)” »

4

Micsoda nő érdekességek

“Pretty woman walkin’ down the street
Pretty woman, the kind I like to meet
Pretty woman, I don’t believe you
You’re not the truth
No one could look as good as you”

prettywomannnSzól a klasszikus dal, ami még mostanság is fülbemászó. 1990-ben mutatták be a Micsoda nő, amiben elhangzik a szám és egy világ dúdolta akkoriban. Részben Gary Marshall filmjének (és a Harry & Sallynek) köszönhetően újra megjött a stúdiók kedve a romantikus vígjátékokhoz. A 60-as évekbeli Doris Day/Rock Hudson alkotások után ugyanis a műfaj tetszhalott állapotban leledzett. De a Richard Gere és Julia Roberts főszereplésével forgatott alkotást követően újra sorjázni kezdtek a romkomok. 27 éve került a mozikba, jöjjön néhány érdekesség róla.   Tovább “Micsoda nő érdekességek” »

0

25 éves az Elemi ösztön

1992-ben március 20-án mutatták be az Elemi ösztönt, amelynek már a forgatása alatt is eléggé eléggé felfokozott volt a hangulat. Sokan bírálták a szexualitás és az erőszak ábrázolása miatt, a melegjogi aktivistáknak pedig egyáltalán nem tetszett, ahogyan a kapcsolatokat ábrázolták, illetve azzal sem voltak kibékülve, hogy a Sharon Stone által játszott biszexuális nő egy nárcisztisztikus pszichopata. Mindenesetre a film nagy siker lett, aminek leginkább Stone örülhetett, hiszen a résztvevők többsége már ismert volt. De következzenek az érdekességek.

basicinstinct

Tovább “25 éves az Elemi ösztön” »

0

Az ügyfél (Forushande)

írta Nikodémus

2017-03-az-ügyfél-1b

Nagyvárosi éjszaka valahol Iránban. Kétségbeesett kiáltozás veri fel a csöndet: menekülni kell a tömbházból, mert mindjárt össze fog dőlni. Itt-ott villanó fények, álmos tekintetek, remegő kéz, tétován mozduló láb. A lépcsőház gyorsan megtelik sürgölődő emberekkel: menteni próbálják szeretteiket és magukat. A kamera pedig ráközelít a közelben dolgozó markológépre, miközben a tőle minket elválasztó ablaküveg hirtelen megreped. A friss Oscar-győztes Az ügyfél egy ilyen nyitány után akár sima akciófilmként is folytatódhatna, Bruce Willis azonban ezúttal nem jön el megmenteni minket: Asghar Farhadi filmje repedésekről mesél ugyan, de azok kevéssé falakon, inkább emberi lelkeken nyílnak.

Tovább “Az ügyfél (Forushande)” »

0

A misszió (1986) / Fekete köpeny (1991)

írta Nikodémus

2017-03-a-misszió-fekete-köpeny-1

Ma mutatják be Martin Scorsese csaknem harminc éve formálódó Némaság című filmjét a magyar mozik. Amíg mi is megnézzük, íme két rokon alkotás, felvezetőnek.

Jezsuita misszió a rabszolgatartó Dél-Amerikában: tuti téma, melyből izgalmas kalandfilmet, erkölcsi példabeszédet és komor drámát is ki lehet hozni, sőt, mindhármat egyszerre. Két filmünk – egyikük nemrég volt harminc éves, másikuk huszonöt – közül A misszió az ismertebb és elismertebb, ám a Fekete köpenynek sem kell szégyenkeznie, noha minőségben nem ér fel párjához. Duplakritika.

Tovább “A misszió (1986) / Fekete köpeny (1991)” »

0

Hologramot a királynak (Hologram for the King)

írta Nikodémus

2017-03-hologram-for-the-king-1

Az általános világhelyzet, számba véve csupán az elmúlt másfél év történéseit, sajnos nem túl biztató: egyre szaporodó háborús konfliktusok, növekvő migráció, gazdasági válság… kinek van kedve viccelődni? Tom Tykwernek úgy tűnik, igen, s bármily különös, ezzel mi is jól járunk. No nem térdcsapkodó hahotázásra kell számítani a rendező legújabb filmjének megtekintésekor: a Hologramot a királynak ironikus hangnemben kommentálja napjaink társadalmi-gazdasági viszonyait, s közben intelligens humorral beszél egy nagyon súlyos problémáról.

Tovább “Hologramot a királynak (Hologram for the King)” »

7

30 éves a Halálos fegyver

halalosfegyverposter

Éppen 30 éve, hogy Martin Riggs és Roger Murtaugh találkozott. Előbbi öngyilkosság gondolataival foglalkozó, felesége halálán túllépni nem tudó forrófejű legény, utóbbi pedig családos, már a nyugdíjba vonuláson merengő visszafogottabb fickó. Mennyire vannak közös nevezőn? Az elején nem kedvelték egymást és ezért (is) veszekedtek folyton és magukban próbálták eldönteni, hogy vajon mennyire nincs képben a partnerük, de aztán szépen összecsiszolódtak, összebarátkoztak és már-már úgymond szórakozásból vitatkoztak. Természetesen a szócsaták mellett szétrúgták a Los Angeles-ben tanyázó gazfickók valagát, még akkor is ha túl öregek ehhez a szarhoz. Ennek örömére röviden nézzük át az első rész érdekességeit. Tovább “30 éves a Halálos fegyver” »

0

Könyvajánló – A magyar animációs film

0animVarga Zoltán A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című könyve hiánypótló és úttörő munkaként az első vállalkozás arra, hogy a magyar animációs film 100 évének egészét feltérképezze, és a magyar animáció esztétikai jellegzetességeit és összefüggéseit történeti keretekben vizsgálja. A magyar animációs film korszakolásának koncepcióját, illetve az intézménytörténeti tényezők részletes taglalását követően a kötet alapvető törekvése, hogy elemző és értelmező módon közelítsen tárgyához, s az animációs filmeket létrehozó vizuális, hangi, elbeszélői stb. jegyekből eredeztethető jelentéseket, értelmezési lehetőségeket is kimutassa, és a közöttük létesülő összefüggésekre rámutasson. A kötet fő állítása, hogy a magyar animáció sokfélesége mögött kimutathatók olyan közös jellegzetességek, amelyek alapján indokolt szorosabban összekapcsolódó tendenciák együtteseként elgondolni a magyar animációs filmet.

A magyar animáció formatörténeteinek – az egyes animációs típusok – részletes vizsgálata eredményezi a magyar animációs film összefüggő és átfogó feldolgozását. A kötet oroszlánrészét a magyar rajzfilm bemutatása jelenti, de a többi termékenynek bizonyult animációs forma is részletes áttekintés tárgya: a stop-motion animáció, a papírkivágásos és kollázsanimáció, a festményanimáció, a CGI-animáció, végezetül pedig az animációs formák kombinált változatai. Valamennyi formatörténeti vizsgálat kiterjed az animáció mindhárom alapvető produkciótípusára: a rövidfilmektől kezdve a sorozatokon át az egész estés művekig. A nagyszabású áttekintés kirajzolja a formai határokon átívelő közös jellegzetességeket, vagyis a magyar animáció klasszikus, karikaturisztikus, ornamentális és dokumentarista tendenciáit.

Varga Zoltán alapkutatása több éves munka eredménye; a szerző 2007 óta foglalkozik szisztematikusan az animációs filmmel, korábban a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékén, illetve az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékén tartott órákat a témában, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakának óraadója. (Forrás)

Beleolvasás és rendelés itt.

Varga Zoltán: A magyar animációs film – Intézmény- és formatörténeti közelítések, Apertúra Könyvek – Pompeji, Szeged, 2016

1

A régi város (Manchester by the Sea)

írta Nikodémus

2017-03-a-régi-város-1

Egy biztos: a híre megelőzte. Sundance-siker, áradozó kritikák, elragadtatott közönség, tuti Oscar-alapanyag. Amúgy is kell minden évben egy underdog versenyző a nagy stúdiófilmek közé, amely tündérmese keretében emelkedhet az égig. Érdeklődve, ám kicsit rezignáltan vártam tehát Kenneth Lonergan filmjét, A régi várost, számítva néhány, magát egyedinek mímelő, valójában azonban nagyon is bevált fogásra. Annál nagyobbat koppantam a film megtekintésekor.

Tovább “A régi város (Manchester by the Sea)” »