4

Tíz fontos film az ír-angol konfliktusról

top10Ma van Szent Patriknak, Írország védőszentjének ünnepe, s egyúttal az ír szabadságküzdelmek többszörösen is szimbolikus napja. Mivel a “Troubles”-t már ezernyi módon megénekelték dalban, filmben és könyvben, az alkalomból most jöjjön tíz olyan film, amely az elmúlt bő két évtizedben született, s melyek által ígéretes alkotók csinálhattak karriert.

írta Nikodémus

Tovább “Tíz fontos film az ír-angol konfliktusról” »

2

A nagy dobás

írta Nikodémus

2016-02-the-big-short-1

A bennfenteskedő viccelődés kortünet. Végy egy friss hírt, de meg se próbáld mélységében megérteni, inkább vedd poénra: szelfizd le, posztold ki. S észre sem veszed, a vicces kommentek és a vég nélküli megosztások valójában tovább távolítanak mindattól, ami körülötted zajlik: a valóságtól. A nagy dobás épp ilyesféle, erőltetetten jópofáskodó film – legalábbis így indul. Aztán arcunkra fagy a mosoly.

Tovább “A nagy dobás” »

2

Brooklyn

írta Nikodémus

2016-02-brooklyn-1

A lángokban álló Közel-Kelet és az európai menekültválság annyi más terület mellett a filmipart is megihleti, elég csak az egyre nagyobb számban érkező, szinte szociográfiai ambíciókkal megírt látlelet-mozikra gondolnunk. Közülük mind több tűnik fel rangos filmfesztiválok versenyprogramjában, az idei Oscar-szezon véghajrájába azonban egy olyan alkotás jutott el, mely csupán első látásra osztozik műfajtársai eszmei alapvetésében. A Brooklyn, miközben visszavisz minket a múlt század ötvenes éveibe, elsősorban nekünk, közép-európaiaknak válik fájdalmasan ismerőssé.

Tovább “Brooklyn” »

1

Engedni, hadd menjen – Mustang / A szoba

írta Nikodémus

2016-02-mustang-room-1

Menthetetlenül kapcsolódni teremtettünk: egymáshoz, a világhoz, Istenhez. Ahogy a fény felé törekvő indák ág-bogai összekapaszkodnak, úgy veszünk mi el egymásban önkéntelenül, akaratlanul – sokszor azt sem tudván, miképp engedjünk. Márpedig ez a szeretet végső próbája, melynek munkálását gyakran fájdalmas kudarcok kísérik életünkben. Különös egybeesés, hogy az idei Oscar-díjversenyben két film is épp ezt boncolgatja: a Mustang és A szoba egyaránt ragaszkodás és elengedés dilemmáit járja körbe.

Tovább “Engedni, hadd menjen – Mustang / A szoba” »

2

Recount (2008) / Game Change (2012)

írta Nikodémus

2016-02-recount-game-change-1

A héten megindult a versenyfutás a nyugati világ vezető nagyhatalmának elnöki székéért, legalábbis a jelöltségért. A főszereplők, Donald Trump, Hillary Clinton, Ted Cruz vagy Bernie Sanders még csak most próbálgatják erejüket, mi pedig ebből az alkalomból két tanulságos tévéfilmet veszünk elő.

24, Homeland, Kártyavár… örömmel tapasztalható, hogy az amerikai film- (pontosabban tévéfilm-)gyártásba hosszú évek naiv eszképizmusa után néhány éve visszatért a politikai reflexió. A nyugtalanítóan közeli múltról politikai filmet készíteni persze kockázatos vállalkozás: a történelmi távlat hiánya rosszul is elsülhet. Kiváltképp akkor, ha a téma eleve vitára ingerlő – ahogy azt az HBO két saját gyártású, remekbeszabott filmje, a Recount (Újraszámlálás) és a Game Change (Versenyben az elnökségért) is illusztrálja.

Tovább “Recount (2008) / Game Change (2012)” »

0

Szépséges fiatalság (La meglio gioventù, 2003)

írta Nikodémus

2016-01-la-meglio-gioventu-1

Azon a nyáron minden megváltozott. Matteo (Alessio Boni) és Nicola (Luigi Lo Cascio) az egyetemi vizsgák után haverjaik után indulnának, de belebotlanak egy különös szépségű autista lányba, akit el kell vinni apjához. A vállalkozás csupán félig-meddig sikerül, a könnyű mediterrán levegő csak úgy izzik a fiatalok között, aztán az idősebbik testvér egyszer csak hirtelen eltűnik. Később mindhárman életük sorsfordító eseményeként tartják számon azt a búcsúzás nélküli elszakadást. Így illan el a Szépséges fiatalság: az élet megy tovább, rendületlenül.

Tovább “Szépséges fiatalság (La meglio gioventù, 2003)” »

2

A keresés / Beasts Of No Nation

írta Nikodémus

2016-01-the-search-beasts-of-no-nation-1

Drónvezérelt videójáték-öldöklések bizsergető akciózenére vágva, kellemesen kerek tudósításokba csomagolva – ez jutott a mi generációnknak a háború élményéből. S míg az élő egyenesben közvetített helyi konfliktusok borzalmaitól érzelmileg, az instant szakértői álláspontok és nagyhatalmi érdekek szövevényétől pedig intellektuálisan tompulunk el ebben a média-túladagolásban, rég elfelejtettük, hogy a mozgóképnek még lehet felrázó, katartikus hatása. A tavaly év végén bemutatott A keresés (The Search) és a Beasts Of No Nation (magyarul Hontalan bestiák) márpedig erre a nehéz feladatra vállalkozik: hogy megdöbbentsen minket.

Tovább “A keresés / Beasts Of No Nation” »

3

Piszkos pénz / Egy durva év (2014)

írta Nikodémus

2016-01-the-drop-a-most-violent-year-1

Miközben az épp végetért 2015-ös év gengszerfilm-fronton jobbára enyhe csalódást okozott, szinte észrevétlenül osont el mellettünk ez a két remekbe szabott mozi, olyannyira, hogy egyiküket be sem mutatták a mozik itthon. Hiába, a szabálytalanság mindig megriasztja a filmforgalmazókat: a Piszkos pénz és az Egy durva év épp azzal szól nagyot, hogy mindkettő alaposan eltér a zsáner megszokott fogásaitól, bivalyerős hangulata viszont delejez.

Tovább “Piszkos pénz / Egy durva év (2014)” »

6

Pán / A tenger szívében

írta Nikodémus

2016-01-pan-in-the-heart-of-the-sea-1

Hogy van-e még becsülete Hollywoodban az ósdi, józan értelemben vett “szakmának”, nehéz megmondani, néhány bukás azonban időről időre biztosít arról minket, nézőket is, hogy nélküle viszont nincs üdvösség. Hiába a CGI-látványosság, minimális karakterépítési és cselekményszövési rafinéria mindenképp kell a piackutatásokkal amúgy jól kilúgozott egyenletbe. Nagyjából így járt a még októberben bemutatott Pán, illetve a karácsonyi családi kalandfilmnek szánt A tenger szívében is. Előbbi esetleg sajnálható, utóbbi semmiképp.

Tovább “Pán / A tenger szívében” »

1

Mire megvirrad – A szerelem útján (Before We Go, 2014)

írta Nikodémus

2015-12-before-we-go-1

Apró gyöngyszem szilveszterre.

„Csendben ne lépj az éjszakába át” – szólalna meg bennem Dylan Thomas klasszikus verse, de ez az éjszaka most egészen más: titokzatos, gyönyörű, hívogató és kacér. Ám mielőtt a szerencsétlenül félrefordított magyar cím láttán valamilyen álromantikus blődlire gondolnánk, A szerelem útján már első jeleneteiben eltéríti várakozásainkat. Chris Evans első rendezése ugyanis Richard Linklater zseniális Mielőtt-trilógiájának nyomába kíván szegődni, és majdnem sikerül is neki.

Tovább “Mire megvirrad – A szerelem útján (Before We Go, 2014)” »