FilmDROID Nem kérdés, hogy a kortárs popkultúra két legnépszerűbb figurája, Superman és Batman impozáns képregényes múltat tudhat maga mögött. A nagyvászonnal már más a helyzet: hiába tőkeerős a Warner Bros., próbálkozásaik mindeddig elég felemásra sikerültek. Pedig úgy tűnt, ők az igazi pionírok: amikor negyven évvel ezelőtt látták, hogy George Lucas a mozivásznon is elhihetővé tette a speciális effektusokat, úgy döntöttek, felgyorsítják minden köpenyes igazságosztó ősatyjának ezüstvásznas debütálását. A továbbiakban időrendben tekintjük át a DC/Warner univerzum-építési próbálkozásait.
írta Nikodémus
Még mindig félhomályban.
1978: Berepül tehát a mozikba Krypton utolsó gyermeke a rutinos Richard Donner rendezésében, aki régimódi stílusban, kicsit naiv, kicsit campes hangvétellel festette fel grandiózus vízióját, melyhez sztárparádé (Marlon Brando, Gene Hackman) asszisztált. Néhány trükk ma már mulatságos (akárcsak a göndör hajú Luthor ripacskodása), ám a film beemelte a legendát (és Christopher Reeve-et) a köztudatba, s egyúttal jó alapot adott a folytatásra. A stúdiófőnökök azonban jobbnak láttak bekavarni: Richard Lestert igazolták le, aki újraforgatta a második részt, innentől pedig masszív mélyrepülésbe fordult az összesen négy mozifilmet (és egy Supergirl-es spinoff-ot) megért franchise.
1987: A Superman IV. – Quest for Peace kínos lebőgése láttán a Warner elnapolta a Superman-terveket, majd újrakezdte a tervezgetést. Az átmeneti időszakról Koimbra írt kitűnő összefoglaló cikket (többek között Tim Burton kínjairól, JJ. Abrams verziójáról és Wolfgang Petersen Batman vs. Superman-álmairól is). Érdemes elolvasni.
1989: Feledhető próbálkozások után bemutatják a Batman című mozifilmet. A kor viszonyaihoz képest igazi szuperprodukció volt (Tim Burton azóta is emlegeti, hogy fiatal rendezőként belebetegedett a produceri nyomásba), és a befektetés megtette hatását: a neves sztárokat felvonultató, nagyszabású film igazi kasszasikerré vált, rajongók millióinak hivatkozási pontjává. Tim Burton még egyszer befizetett egy körre saját gótikus vidámparkjában (Batman visszatér), majd következett Joel Schumacher, aki felkapcsolta a villanyt Gothamben, és csiricsáré neonfényekre cserélte a komor vízköpőket. A gyors infantilizálódás rövid úton buktába hajszolta a sorozatot, az 1997 utáni útkeresésről szintén Koimbra remek írását ajánlom.
Régi hősök, új formák.
2002: Belendül a konkurencia, s vele elkezdődik a képregényfilmek korszaka. Bryan Singer X-Men – A kívülállókja meghozza az első szerény sikert (a folytatás már nagyobbat robbant), a Sony pedig a Sam Raimi-rendezte Pókember első részével belenyúlt a tutiba, s már készül az egyik első újkori eredettörténet egy vak ügyvédről, aki éjszakánként New York Hell’s Kitchen-városrészében önbíráskodik. A Warner ezalatt Darren Aronofskyval próbálja tető alá hozni Batman eredettörténetét, s közben felfigyelnek egy fiatal angol tehetségre, egy bizonyos Memento című film ambíciózus rendezőjére…
2005/2006: a Warner végre előáll a farbával: előbb Christopher Nolan Batman: Kezdődik!-jét, rá egy évre Bryan Singer Superman visszatér-jét mutatják be. A két moziban közös, hogy rendezőik egyaránt nagy kockázatot vállaltak a projekttel, és a hiedelmekkel ellentétben egyik sem lett azonnal sikeres: a Batman-eredettörténet szép lassan hozta be az árát, a Superman-film számai pedig annál rosszabbul mutattak, minél több tételt hozzászámoltak a kacskaringós előkészületekből (márpedig sokat hozzászámoltak). Előbbit éltette a kritika, utóbbit nem igazán, ám a fejeseket ez kevéssé zavarta: már dörzsölték a tenyerüket. Még valamit egyértelművé tett e két bemutató sikere: végleg kútba esett a George Miller-féle Igazság ligája-filmtervezet.
2008: Hiába a megnövekedett étvágy, a DC-istálló sokáig pihent a stúdiónál (helyette azért voltak már pénznyomdák, pl. Harry Potter-sorozat), olyannyira, hogy Nolan csak három év múlva állt elő A sötét lovaggal (ám szinte mindent vitt). Singer kitartott a Superman-folytatás mellett (az írókat közben lecserélték), és már többször bejelentették, hogy jövő héten már tényleg elkezdődik a forgatás, végül az egészből nem lett semmi. A producerek ezt és a szintén ebben az évben bimbózó Marvel Moziverzumot (A hihetetlen Hulk, Vasember) figyelve már érezték a bajt, és nagy lelkesen felvetették, hogy a sötét lovag kalandjaiból mindjárt hét filmet csinálnának.
A szuperhőslét melankóliája.
2011/2012: Hogy mennyire nem volt koherencia a tervekben, mutatja, hogy a nagy franchise-szövési tervek közepette szinte független produkcióként készült el a Zöld lámpás-film. A meglehetősen suta végeredményen mindenki mindent szidott, kezdve a röhejes CGI-kosztümtől Ryan Reynolds alakításán át Martin Campbell jellegtelen rendezéséig, ám az igazi pofont a következő évben kapta a Warner: végignézhette, hogy a Marvel ötévnyi türelmes építkezés után kasszát robbant a Bosszúállókkal. Persze azért volt egy aduászuk nekik is: Nolan Batman-jének epikus zárófejezete, ám Nolant hiába győzködték, előbb Christian Bale, majd a rendező is kijelentette, nem hajlandó több Batman-filmet csinálni. Azért a kreatívok összedugták a fejüket, hogyan lehetne visszahozni valahogy a karaktert egy új franchise-ba.
2013: Ha Nolan már nem vállalta a sötét köpenyest, a világoshoz azért volt egy ötlete: David S. Goyerrel írt egy vázlatot Superman újragondolásához, és még producerkedést is vállalt Zack Snyder rendezésénél. Az acélembert már bevallottan univerzum-indítónak szánták (a Marvel-uralkodó Kevin Feige le is nyilatkozta, hogy őket csak még jobb munkára inspirálja a riválisok sikere, szóval hajrá), és tisztes sikerét látva felgyorsították a következő filmek előkészületeit. Egyik bejelentésükkel alaposan meg is kavarták az internet népét: Ben Affleck kapott hideget-meleget, hogy elvállalta a denevérember szerepét, csakúgy, mint anno Heath Ledger (Joker) és Michael Keaton (szintén Batman).
2014/2015: Miközben a rajongók Az acélember logikai buktáin és az új Superman tetteinek morális megkérdőjelezhetőségén (ölhet-e, akár akaratlanul?) pörögtek, a Warner észrevétlenül Snyderre bízta a DC-s projekteket. Gyorsan megkezdődött a Batman vs. Superman és az Igazság ligája-film előkészítése. Emellett állítólag még 9 filmen dolgoztak (köztük Shazam!-mal és egy Csodanő-filmmel). Később változott a lista (Sandman, Lobo, Villám/Zöld lámpás), aztán bejött a képbe a Suicide Squad, és egy önálló Batman- és Superman-film terve is.
Folyton változó menetrend.
2016: Sajtóközlemények ide, nagy hangú bejelentések oda, márciusban eljött az igazság pillanata: vásznakra került a Batman Superman ellen – Az igazság hajnala című monstrum. Snyder sajátos víziója megosztotta mind a nézőket, mind a kritikusokat (a rajongókról nem is beszélve), de a java még hátravolt: a nyári Suicide Squad – Öngyilkos osztag láttán mindenki egyként nyüszített. David Ayer rendezésével sok probléma volt: a stúdió az első vágás után kivette a rendező kezéből a filmet, odaadta egy trailer-készítő csapatnak, hogy a felvidámosítás jegyében (mivel sok kritika érte a Batman Superman ellen borús hangulatát) vágják újra az egészet. Ez ment végül a mozikba, de nem volt benne köszönet: Jared Leto Jokerét marginális figurára redukálták, a karaktereket ostobává, a sztorit faék egyszerűségűvé tették. A később Bluray-en debütált bővített változat sem tette jobbá egyik filmet sem.
2017: Szóltak pletykák arról, hogy a nagy kapkodásban Geoff Johns DC-nagyfőnök a már leforgatott Wonder Woman-be is bele akart szólni (lájtosítás ugyebár), Patty Jenkins azonban meglepetés-sikert tett le az asztalra. A nézők örülhettek: végre egy normálisan összerakott, jólesően régimódi filmet láthattak szerethető főhőssel. A készülő projektek körül közben pedig megindult a keringő: egy értesülés szerint Mel Gibson térne vissza rendezőként, Joss Whedon batgirl-mozit készítene, Martin Scorsese gengszteres Joker-filmet hozna össze, és még sorolhatnánk. Két dolog viszont biztos volt: Csodanő soha nem látott bevételt termelt a DC-divíziónak, az Igazság ligája-filmmel pedig komoly gondok adódtak (Whedon ugrott be a lányát gyászoló Snyder helyett befejezni a forgatást).
A pletykagyár ezután elszabadult: többek között Ben Affleck huzavonájáról lehetett hallani (Matt Reeves rendezné a következő Batmant), bedobták a Gotham City Sirenst és a Suicide Squad 2.-t, a Villám-film már harmadik rendezőjét fogyasztja, Joker és Harley Quinn-film készülne. S miközben a novemberben bemutatott Az Igazság ligája az ellentmondásos megítélésen túl már a számokat sem hozta, megnyírbálták Geoff Johns hatáskörét, elvesztette jobb kezét (Jon Berg), nem függetlenül Toby Emmerich Warner-elnök szigorúbb kontroll-törekvéseitől.
Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy nadrágszíjat húznak: a DC-képregényfilmes alosztályt a Warner központjába költöztetik Walter Hamada DC-elnök felügyelete alá, aki korábban a Démonok között-brandet vitte sikerre.
A menetrend pedig a következő: idén decemberben jön Aquaman, aztán pedig a Wonder Woman 2., a Flashpoint, az Öngyilkos Osztag 2., a Shazam!, a Batgirl, a Green Lantern Corps, a The Batman és a Justice League Dark érkezik biztosan. (Ami kimarad: Cyborg, Deathstroke, Zöld lámpás, Gotham City Sirens, Nightwing, Harley Quinn-spinoff, Joker és Harley Quinn, Joker-eredetfilm.) Bár ki tudja: az elmúlt évek kapkodása láttán bármi megtörténhet…
Az alkalomból pedig megnézzük a következő hetekben, hogyan építkezik a DC animációs univerzuma. Hátha tanul a játékfilmes részleg…
- Vaskarom (The Iron Claw) - 2024. április 07.
- Egy zuhanás anatómiája / Tűzvörös égbolt - 2024. március 31.
- Téli szünet (The Holdovers) - 2024. március 10.
- A három testőr: D’Artagnan / Szeánsz Velencében / Wonka - 2024. február 25.
- Maestro / Priscilla - 2024. február 18.
- Útkeresésben – 2023 magyar filmes termése - 2024. február 11.
- Előző életek (Past Lives) - 2024. február 04.
- Megfojtott virágok (Killers of the Flower Moon) / Napóleon (Napoleon) - 2024. január 28.
- Top 10 – 2023 - 2024. január 21.
- Gyógyítás dallamokkal - 2023. december 17.
Nagyon remek összefoglalása a dolgoknak. Köszi!
Köszönet a cikkért !
Azért a Marvel-féle filmekkel is volt kapkodás, nem csak a DC-nél. Pl. a Penge után mégsem jött a negyedik rész, a sorozat is gyenge lett és a harmadik felvonásban bemutatott csapat sem kapott filmet. Vagy mondjuk a Sony bénázása a Pókemberrel.
De a DC-nél maradva: Szerintem elgondolkodtak rajta, hogy a Nolan-féle vonalat követik tovább, csak arra eléggé nehezen tudtak volna építkezni. Nolan túl reálisan akarta bemutatni és ebbe a világba Zöld Lámpást pl. nem tudták volna betenni.
Kicsit későn kaptak a fejükhöz…vagy attól féltek, hogy röhögnek majd rajtuk, amiért majmolni akarják a konkurenciát? Ha van jó ötlet, akkor nem elítélendő a majmolás. De a DC-nek az sem volt. Zack Snyder megalapozott, ám a Batman v Supermannek minimum milliárdos bevételt kellett volna termelnie, az Igazság Ligájának is kutya kötelessége lett volna legalább szerény 800-ast összehozni.
Bajban az univerzum? Hát ugye jövőre csak egy DC film jön, szóval látszik, hogy vakarják a fejüket és próbálnak rájönni, hogy mitől működött a Wonder Woman. Synder időközben háttérbe került.
Úgy gondolom, hogy már a reboot lehetőségét is felvetették, ami végső soron nem egy elvetélt ötlet, ha a Villám (Flashpoint) filmet rendkívül jól megcsinálják. Kis kavarás az idővel és még a karakterek is cserélődhetnek.
Persze, hogy a Marvelnél is volt kapkodás, bőven. 🙂 Főleg a Feige-univerzum előtt, de szerintem alatta is, csak a stúdiómarketing ezerszer jobb, és szinte alig szivárog ki valami. Pl. ott volt Patty Jenkins kirúgása a Thor 2-ből, aztán Edgar Wright meg a Hangya-film esete. De mindkét konfliktust értelmesen tudták kezelni. A Warner/DC-nél tényleg hebehurgyaság van, ráadásul Goyer és Snyder személyében két alkalmatlan emberre tettek. Most meg keresgélnek.