3

20 éves a Gattaca

2017-12-gattaca-1írta Nikodémus

A kilencvenes években benne volt a levegőben az eugenika: mindenki DNS-kijavított betegségekről meg klónozott emberekről álmodozott (vagy rettegett), sorra készültek a dokumentumfilmek és a tényfeltáró könyvek a témában. Csináltak néhány filmet is, közülük azonban messze kiemelkedik az íróként indult Andrew Niccol első rendezése, az épp húsz éve, 1997. október 24-én bemutatott Gattaca.

Alapvetés

A filmet – amellett, hogy megdicsőülés-történetként és izgalmas thrillerként is funkcionál – minden idők egyik leghihetőbb scifijeként szokták emlegetni, amiben végre tényleg nagyjából helytálló a „sci(ence)” tag, nem csak a „fi(ction).” S a leghétköznapibb álommal indít: egy kisfiúval, aki űrhajós akar lenni, de öccse mögött mindig lemarad. Vincent (Ethan Hawke) természetes foganással születik, ami a közeli jövőben szokatlan eljárásnak számít, és így van egy öröklött szívbetegsége, aminek folytán nem öltheti magára a szkafandert. Ő azonban nem adja fel, és szövetkezik Jerome-mal (Jude Law), aki tökéletesen alkalmas lenne az űrutazásra, ám egy baleset miatt tolószékben ül. Identitást cserélnek, és megkezdődik a gondos felkészülés, aztán kiképzés.

2017-12-gattaca-2

Forgatás

A film látványvilága retro-futurisztikus: az ötvenes-hatvanas évek modern építészetét (Marin County Civic Center, Otis College of Art and Design, California State Polytechnic University, Sepulveda gát) és autóit (Citroën DS19, Rover P6, Studebaker Avanti) használták.

A DNS-re mint központi témára több minden is utal a filmben: először is a cím (mely eredetileg A nyolcadik nap lett volna), ami a DNS-spirál négy alapelemének kezdőbetűiből áll: Adenin, Citozin, Guanin, Timin. Jerome házában ezenkívül az örökítőanyag-spirált formázza a lépcsősor.

2017-12-gattaca-3Vincent szerepét eredetileg Johnny Depp játszotta volna el, ám ő nem ért rá A halál ára forgatása miatt. A helyére beugró Ethan Hawke pedig a forgatáson összejött a szerelmét alakító Uma Thurmannel (Irene Cassini), a dologból házasság lett, majd két közös gyerek után 2005-ben elváltak.

Irene Cassini családnevét a neves olasz csillagásztól (1625-1712) kölcsönözték, aki a Szaturnusz gyűrűit kutatta. Róla nevezték el a NASA és az ESA (Európai Űrügynökség) 1997-ben a Szaturnusz felé útnak indult közös űrszondáját is, amely a várakozásokat messze meghaladva húsz évig szolgáltatott fontos adatokat a gyűrűs gázóriásról. Végül idén szeptemberben egy utolsó küldetés keretében belevezették a Szaturnusz légkörébe, s ott elégett.

Jerome középső neve, az Eugene szintén beszédes: az eugenika kifejezésre utal, ami egy, az ember genetikai „javítását” pártoló elgondolás. Főszereplőnk vezetékneve szintúgy árulkodó: Freeman, vagyis szabad ember, aki nincs gúzsba kötve a genetikai módosítás, és ezáltal a tökéletesség ideája által, mégis utóbbit hajszolja, de csupán eszközként, hogy az hozzásegítse álmának megvalósulásához.

A filmben jóslatként bemutatott (akkor még rémisztő) biztonsági intézkedések nagy része mára a személyazonosság-megállapítás bevett módszerévé vált.

A film által bemutatott világ gyanúsan hasonlít arra, ahogy Elon Musk techguru elképzeli közeli jövőnket.

2017-12-gattaca-4

A bemutató

A film marketing-kampánya kihasználta a téma divatját: fiktív hirdetéseket tettek közzé, hogy vállalják születendő gyerekek genetikai megtervezését. Döbbenet, de a felhívásokra több ezren jelentkeztek.

A Gattaca 4,3 millió dollárral az ötödik helyen nyitott a bemutató hetében (többek között a Tudom, mit tettél tavaly nyáron, Az ördög ügyvédje és a Hét év Tibetben volt a versenytárs), ám a kritikai siker ellenére megbukott (12,5 millió bevétel / 36 millió dollár gyártási költség). Később megtalálta saját közönségét, és jelentősen hozzájárult Niccol akkoriban növekvő ázsiójához Hollywoodban.

2017-12-gattaca-5

Díjak

A filmet nem dobták meg túl sok díjjal: Michael Nyman klasszikusan veretes zenéjét Golden Globe-ra, látványvilágát pedig Oscarra jelölték.

Később a Gattaca elfoglalta az őt megillető helyet a filmtörténelemben: számos tudományos igényű elemzés született róla, és máig az egyik legakkurátusabb scifi-nek tartják.

(Forrás: Wikipedia, Filmtett)

3 komment

  1. Bitang jó film, annak ellenére hogy utálom amit látok (mmint a jövőképet) és nyomaszt is! Nálunk biológia órán tette be a tanár nyolcadikban, elötte már láttam, de csak azután értettem meg igazán mindent, hogy a biosz tanár felhívta a figyelmemet egy csomó apróságra, amiket pl. a cikk is említ. Az meg, hogy már ez is 20 éves döbbenet… rohannak az évek!
    Köszi, remek kis iromány lett és azt sem tudom eléggé megköszönni, hogy életben tartod az oldalt!!! <3

  2. Remek film,jól sikerült cikk. És ezúton is Kossz az oldalt most is tartalmakkal feltöltő személyeknek 🙂👍

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *