0

Másodvélemény: Nincs bocsánat (Unforgiven, 1992)

írta Nikodémus

2017-08-unforgiven-1c

Mesteri záróakkord, keserű számvetés és valami egészen új elindítója – huszonöt éve, 1992. augusztus 7-én mutatták be a Nincs bocsánatot.

Minden színészikon azt hiszi, búcsúzásakor választott filmműfaja is meghal egy kicsit. Különösen is így van ez az Amerika eredetmítoszát polírozó westernben: William S. Hart (Tumbleweeds, 1925), Randolph Scott és Joel McCrea (Délutáni puskalövések, 1962), John Wayne (A mesterlövész, 1976), Henry Fonda (Nevem: Senki, 1973) vagy Steve McQueen (Tom Horn, 1980) többnyire dicstelen búcsúja mellett A mennyország kapuja (1980) irtózatos buktája jelezte, hogy vége a pisztolyhősök aranykorának, s legkésőbb a hatvanas évektől valami egészen más veszi át a jó öreg vadnyugat-mitológia helyét a köztudatban. Jöttek egymásután a szubverzív westernek, hódított az italowestern: egy műfaj haldoklott grandiózus keretek között, de a temetés még hiányzott. Érdekes módon ezt az a Clint Eastwood adta meg a műfajnak, aki már első feltűnéseivel jelezte a klasszikus, gáncs nélküli pisztolyhős figurájának ellentmondásosságát, sőt, később saját rendezéseivel is – Fennsíkok csavargója (1973), A törvényenkívüli Josey Wales (1976), Fakó Lovas (1985) – komolyan hozzájárult a western közhely-készletének lebontásához.

2017-08-unforgiven-2

Pedig a film születése nem ment könnyen: David Webb Peoples ugyan már 1976-ban megírta a forgatókönyvet (ami akkor még a kedves The Cut-Whore Killings és The William Munny Killings címekre hallgatott), és álomgyári bolyongása közben volt idő, amikor Francis Ford Coppola akarta megrendezni John Malkovich főszereplésével (utóbbi maga is beismerte, katasztrofális lett volna a végeredmény). Végül a Warner forgatókönyv-elemzője (és Eastwood akkori kedvese), Megan Rose adta hősünk kezébe a könyvet 1984 körül, de az elolvasás még mindig váratott magára. Amikor viszont a marcona Clint végül tényleg elolvasta, annyira megtetszett neki, hogy szinte teljesen érintetlenül hagyta, s azonnal nekiállt a produkció előkészítésének. A Warner mindösszesen 14 milliót szavazott meg a filmnek, és a sztárgárda is nehezen akart összeállni. Eastwood természetesen önmagát szánta a főszerepre, Morgan Freeman pedig lelkesen jelentkezett, amikor meghallotta a pletykát, hogy Eastwood westernt készül rendezni. Richard Harris épp a  Fennsíkok csavargóját nézte a tévében, amikor csörgött a telefonja (jó ómen), Gene Hackman pedig hosszas unszolásra vállalta csak el a szerepet, mivel eleinte túl erőszakosnak tartotta a történetet.

Clint Eastwood sosem szerette a grandiózus, ráérős forgatásokat, úgyhogy alig egy hónapot adott a díszleteseknek, hogy felépítsék Big Whiskey városát Kanadában. A 35 napos forgatásra aztán ide zárta össze színészeit és a teljes stábot (alig lehetett kifelé telefonálni, és még autót sem engedett be), de a közös munkára mindannyian szívesen emlékeznek. Az időjárással viszont megjárták: eső kellett volna, erre szárazság köszöntött be, aztán hirtelen elkezdett havazni, amit végül a kész filmben is benne hagytak.

2017-08-unforgiven-3

A Nincs bocsánatot Eastwood Sergio Leonének és Don Siegelnek ajánlotta, és a mesterekhez bizony felért e munkájával: kőkemény revizionista westernt kapunk baljós hangulattal, mocskos antihősökkel és jó adag melankóliával. A képek fakók, a dialógusok minimalisták, az erőszak hirtelen robban, a tempó meditatív. A film annyira gondolatgazdag, hogy eleinte fel sem tűnik, hogy csupán egy szimpla bosszútörténetet látunk: a régi életét maga mögött hagyó Will Munny (Eastwood) disznópásztorként éldegél farmján. Keserű élettörténete fokozatosan bontakozik ki előttünk, s miközben rászánja magát egy utolsó küldetésre, az ügy személyes bosszúvá is válik. Will személyesíti meg a kiöregedett, a régi értékekben már egyáltalán nem hívő klasszikus westernhőst, aki minden hazug mítizálás ellenére egy egyszerű gyilkos volt, aki mindenre lőtt, ami élt és mozgott. Bűnei megbánása után megkapta az élettől a vágyott boldogságot, ám ezt újra elveszíti. Hiába a lassú történetvezetés, innen nincs megállás: mivel már nincs mit vesztenie, újra elmerül a bűnben. Nem kockáztat semmit: üdve már rég elszállt, tudja, hogy pokolra kerül. A prostituáltak megalázása és Little Bill (Gene Hackman) rémuralma csupán ürügy egy újabb kísértésre a régi, romlott élet irányába, amit Will vonakodva fogad el, aztán – egy lerészegedéssel, ami mindig működik – belelendül, és megtorolja barátja, Ned (Morgan Freeman) értelmetlen halálát.

2017-08-unforgiven-4Clint Eastwood rendkívül sötét képet fest a vadnyugatról, mely sosem volt otthonos hely, s hódítói sohasem voltak folttalan hősök. Mindezt a kortárs mítoszteremtés – a korabeli ponyvaírók haszonlesése – hamisította meg, hogy a vadnyugat egész Amerika kollektív önámításává növekedjen, amire külön cselekményszál utal a filmben. A Nincs bocsánat tele van emlékezetes jelenetekkel, elsősorban mégsem ezekre emlékszünk a stáblista lepörgésével, hanem a hangulatára: arra a gondolati közegre, amiben Eastwood felveti a keserű öregedés, a dicstelen elmúlás, a mítoszok megfakulása, a régi értékek kiüresedése és egy sosemvolt aranykor utáni hazug nosztalgia témáit.

„Rohadt érzés, ha megölsz valakit. Elveszel az illetőtől mindent, amije volt. Sőt, azt is elveszed tőle, amije lehetett volna” – mondja ki Munny/Eastwood a filmben, alapjaiban megkérdőjelezve a western férfias, macsó hősfelfogását. Hogy a Nincs bocsánat legmélyebb üzenetét értette-e a kortárs kritika, nem tudni, de ünnepelték a legendás alteregójától stílusosan búcsúzó Clint Eastwoodot: a filmet kilenc Oscarra jelölték, s négyet haza is vitt, többek között a legjobb filmért és a legjobb rendezésért Gene Hackman pedig zsebre vághatta a legjobb mellékszereplőért járó aranyszobrocskát. Valaminek vége szakadt, és valami új kezdődött: szúrós tekintetű hősünk a kalapot szögre akasztva ezután a kortárs Amerika történelmét vizsgálta egyre fajsúlyosabb rendezői életművének keretében.

Forrás:
Benke Attila: Pisztolyhősök alkonya – Az elégikus western (tanulmány) (Filmvilág, 2017. június)
Kovács Patrik: Túl jón és rosszon (Filmtett.ro)
Wikipedia.org

2017-08-unforgiven-5

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *