2

A végtelenbe és tovább! – A Pixar-sztori – 3. rész

írta Nikodémus

2017-06-Pixar-sztori

Mivel a múlt héten mutatták be a Verdák 3-at, a Pixar animációs stúdió 18. egészestés filmjét, félredobjuk a kerek évfordulókat, időgépbe ülünk, és bemutatjuk, miként vált a Pixar egy garázscégből Hollywood legegyedibb vállalkozásává, amin úgy tűnik, nem fog sem a box office-, sem a kreatív átok. Befejezésül elmerülünk a kreatív csapat és a filmek mondanivalójának titkaiban, de persze a kronológiát sem hanyagoljuk.

Egy frissen alapított stúdiótól hét egymást követő kritikai és kasszasiker: megsüvegelendő teljesítmény. Nagy volt tehát a tét, amikor Catmull és Lasseter nekilátott feltérképezni, mi várható a Disney Animationnél. Tudták, sajátos szemléletüket csak óvatosan adhatják át, kínosan ügyelve arra, nehogy vereségként éljék meg az átalakulást az ott dolgozók. Hogy mi is megérthessük, mitől olyan különleges a Pixar működése, vessünk egy pillantást a kulisszák mögé!

2017-06-pixar-sztori-3-toy-story-3-2010Az első és legfontosabb, hogy a Pixar garázscégként indult, tudatosan építkezett, és kulcsemberei mind hatalmas filmrajongók. Míg a tradicionális hollywoodi stúdióknál leginkább pénzemberek, jogászok és menedzserek döntenek kreatív ügyekben (elég csak a franchise-ok szoros produceri felügyelet alatt senyvedő rendezőire gondolni…), itt tehetséges alkotók mondják meg a tutit; olyanok, akik a maguk kárán és sikerein keresztül tanulták meg a szakmát. S mindenki beleszólhat az alkotói folyamatba, így a filmek szinte kézműves stílusban készülnek: az animátor hozzátehet a sztorihoz, a rendező a hanghoz, a renderelő a fényeléshez stb. Nem véletlen, hogy kívülről elcsábított rendezőkkel alig dolgozik a cég: jelenlegi frontemberei – Pete Docter, Lee Unkrich, Andrew Stanton – mind együtt kezdték a szakmát, és a belső magból felnőve avanzsáltak rendezővé. A dolog titka a bátorított, elvárt őszinteség és a rugalmas alkotói folyamat, melyet végig egy speciális, változó összetételű kreatív csapat kontrollál, az „Agytröszt.” Egy-egy vetítéses megbeszélés során radikálisan átalakulhat a készülő film szerkezete, hangvétele, de akár teljes története is. Mindenki „plusszolós módszerrel” dolgozik, azaz arra inspirálják, maga is tegye bele a maga ötletét a nagy egészbe.

2017-06-pixar-sztori-3-toy-story-4-keszitesS ha hiba történik? Egy, a stúdión belüli közmondás szerint semmi gond, a lényeg, hogy minél gyorsabban hibázz, hogy utána javíthasd. Catmull hangsúlyozza, egy kreatív elmékkel teli cégnél mindig felbukkan az a jelenség, amit „válságnak” nevezünk (láttunk erre már pár példát), de ettől nem kell félni: készülni és tanulni érdemes belőle. A kreatív légkört segíti, hogy a Pixar nagyon odafigyel dolgozóinak testi-szellemi felfrissülésére (a központban több büfé, étkező, mozi, teniszpálya és szabadidő-park van), és foglalkozik saját utánpótlásának kinevelésével is. Ahogy Lasseter mondja, a Pixarnak akkor is ugyanezen a színvonalon kell működnie, ha az alapítók már alulról szagolják az ibolyát. Nem véletlen, hogy a Disney-fúzió óta hasonló elveket igyekszik Catmull és Lasseter bevezetni odaát is, tiszteletben tartva az egeres cég hagyományait. A hírhedt Circle 7 gyors feloszlatása után meglepődve tapasztalták, hogy néhány kreatív munkatárs informálisan már korábban is agytrösztözött, és felszabadulva fogadták a törekvéseikkel összhangzó új terveket. A Disney Animation pedig lassan új életre kelt: a klasszikus meséket kissé újragondolták (Aranyhaj, 2010), felélesztették a 2D-animációt (A hercegnő és a béka, 2009; Micimackó, 2011), és egyre okosabban ötvöznek újat és régit (Rontó Ralph, 2012; Jégvarázs, 2013; Hős6os, 2014).

2017-06-pixar-sztori-3-lecso

No de mi most maradjunk a Pixar sztorijánál, mely ezekben az években meglehetősen hullámzóra sikerült. A Verdák langyos kritikai fogadtatása után ugyanis komolyabb vészhelyzet érkezett: a még 2000-ben fejleszteni kezdett L’ecsó félidőben kikerült Jan Pinkava író-rendező felügyelete alól, s helyére Brad Bird ugrott be. Ez olyannyira jól sikerült, hogy – a szokásos alaposság mellett, miszerint a stáb séfekkel konzultált, főzőcskézett és átruccant Párizsba – a végül 2007-ben bemutatott film elnyerte az animációs Oscart (és egyébként 624 millió dollárt keresett).

2017-06-pixar-sztori-3-wall-e-2008Még nagyobb meglepetést okozott az Andrew Stanton-rendezte WALL-E, mely még végleges formájában is elég merész történettel rendelkezett, s a stúdió filmjei közül először foglalkozott kifejezetten társadalmi kérdésekkel. Stanton eredetileg egy kifordított édenkert-sztoriként képzelte el a filmet, majd az eseményeket végül egy szerelmi szálra fűzték fel. Még egy Majmok bolygója-stílusú sokk-befejezéssel is kacérkodtak, de végül finomabban vezették fel az elpuhult emberiség kényszerű űrodüsszeiáját. A film egyik legnagyobb bravúrjához, az első egy óra dialógus-nélküliségéhez Buster Keaton- és Chaplin-filmeket nézett a stáb, EVE alakját az Apple-mágus Jonathan Ive tervezte meg, a megnövekedett jelentőségű robothangok megalkotására pedig a Star Wars-univerzum legendáját, Ben Burtt-öt kérték fel. A 2008. nyarán (innentől ez lesz a szokásos premier időszak) bemutatott WALL-E-t imádta mindenki (521 milliót hozott a konyhára), és az eredetiség, a cukiság mellett főleg a hangsúlyos társadalmi töltetről vitatkozott mindenki: technológia-ellenes film-e a WALL-E? Valóban ez a jövő vár ránk, ha nem vigyázunk Földünkre? A filmhez alig gyártottak merchandise-termékeket, de nem a környezettudatosság miatt, hanem rendkívül prózai okokból: egyrészt a Verdák-kocsik még mindig jól mentek, másrészt az összes játékgyártó a közelgő Speed Racerre gyúrt.

2017-06-pixar-sztori-3-fel-2009A Pixar pedig újabb váratlant húzott: egy, az élettől menekülő öregembert tett meg következő filmje főszereplőjének. Pete Docter kezdetben egészen vad ötletekkel írta tele a forgatókönyvet, melyekből végül a lufikkal elrepülő ház felemelő jelenete maradt. A többi pedig mind remek összetevő egy hatalmas, szeleburdi kalandhoz. Az egyszerre felnövés- és szerelmi történetként is értelmezhető forgatókönyv Oscart nyert, a 2009-ben bemutatott Fel! pedig – leginkább film eleji néma montázsával – megszaggatta a szíveket és megrengette a kasszákat, 731 millió dollárt csengetve.

És még nem volt vége a diadalmenetnek: Michael Arndt Lee Unkrich és Joss Whedon segítségével csodálatos szkriptet írt a Toy Story 3-hoz, melynek kissé bugyuta előzetesei elrejtették a közönség elől, micsoda komoly filmet fog kapni. A pompás ütemérzékkel megrendezett, kiváló trilógiazáró etapról nem is gondolnánk, hogy eredetileg volt egy sokkal szegényesebb Circle 7-verziója (amit az egyesülés után gyorsan kukáztak), illetve a figurák régi fájljaiban bekövetkezett szoftverhiba miatt mindent újra kellett animálni az alapoktól. A 2010-es premier után több mint 1 milliárdot gyűjtő filmre komoly Oscar-kampány épült, és be is került a legjobb filmek jelöltjei közé, ám végül meg kellett elégednie a stúdiónak egy animáció-kategóriás és egy legjobb betétdal-Oscarral. Sebaj, odatették a többi mellé a polcra.

Az elképesztő siker nem tarthat örökké, és ez még a Pixarral kapcsolatban is így van: sokan épp innen számítják a stúdió relatív mélyrepülését (hogy meddig tartott, viták tárgya), és van az úgy, hogy egy promóciós körút rossz tanácsadó. Lasseter ugyanis az első rész marketing-munkája közben kapott ihletet a világot bejáró Matuka kémsztorijához, ám az eredetileg 2012. nyarára tervezett, végül egy évvel előbb bemutatott Verdák 2-őt elkapkodták: a kritika vészes kreatív lustaságot emlegetett, többekben még az is felmerült, hogy a Disney kényszerítette ki a filmet a szárnyaló merchandise miatt. Lasseter ezt azóta is vehemensen (árulkodó módon?) tagadja, a film mindenesetre 560 milliót termelt a mozikban.

2017-06-pixar-sztori-3-renderman-2011

Hasonlóan káros Disney-befolyást gyanítottak a Merida, a bátor esetében is, ami a stúdió első, be nem vallott tündérmeséje középkori várral, íjász főszereplővel és egy medvévé változott anyukával… Pedig érdekesen indult a dolog: Brenda Chapman víziója egy izgalmas anya-lánya történetet ígért, de félidőben felállították a rendezői székből, helyére Mark Andrews ült. A technikai részleg most is kitett magáért: Merida hajának mozgására külön szoftvert írtak, mi több, 23 év után a teljes animációs program-rendszert újraírták, nyugdíjazva a RenderMant. A film végül 539 milliót hozott, de a nézőközönség nem volt elragadtatva. Andrew Stanton időközben kipróbálta magát egy élőszereplős stúdiófilm élén, ám a John Carter irtózatosat bukott.

2017-06-pixar-sztori-3-szorny-egyetem-2013A Verdákhoz aztán Repcsik címmel két tévés spin-off is készült, majd egy sorozat, és a Disney árnyéka bizony hosszúra nyúlt: a Szörny Egyetem eredetileg szintén Circle 7-projektként kezdte, az egyesülés előtti zavaros időkben. Dan Scanlon filmje viccesen figurázza ki az egyetemistafilmek kliséit, és egész meglepő a finálé csavarja (ráadásul teljesen új fényelési technikát találtak ki a filmhez), sőt, a 744 milliós bevétel jelzi a sikert, ám sokan máig középszerűnek tartják Sully és Wasowski újabb (régebbi) kalandjait, felemlegetve, hogy az ébredő franchise-ok korában a Pixaron is elhatalmasodik a folytatás-betegség. Ideje volt hát újra valami egészen eredeti ötletnek.

Ezt pedig Pete Docter szállította, akit lányának tiniproblémái inspiráltak arra, hogy egy teljes egészében az emberi agyban, megszemélyesített érzelmekkel játszódó filmet találjon ki. Sok csűrés-csavarás következett (összesen hét forgatókönyv-változat létezett az animálás előtt), Michael Arndt újra beszállt, és végül briliáns forgatókönyv született, mely neurobiológiai és szociálpszichológiai megalapozottsággal mesél agyunk működéséről és a boldog-naiv gyermekkor fájdalmas elmúlásáról. Az Agymanók 2015 nagy nyári slágere lett, mindenki a Pixar nagy visszatérését ünnepelte (bevételileg a Minyonok ellopta a showt), Brad Bird pedig (mint Stanton három évvel azelőtt) megbukott az előszereplős Holnapolisszal.

2017-06-pixar-sztori-3-agymanok-2015

Mindez túl szép volt, hogy igaz legyen: az előző évről áttolt, rendezőváltáson átesett Dínó tesó a Pixar máig leggyerekesebb mozija, ami egy animációs stúdiótól alapvetően nem lenne meglepő, de annyi komplex, felnőttes, szívhez szóló film után ezúttal nem sikerült az újabb nagy dobás. A 170-200 milliós büdzséhez (amihez még hozzájön a marketing) képest termelt 332 milliós világszintű bevételt tekinthetjük a stúdió első buktájának.

Ezután újra a bevált formula következett: Andrew Stanton elmélkedett a Némó nyomában újranézése közben arról, hogy egy amnéziás Szenilla milyen könnyen elveszhet a nagy óceánban, ötletéből pedig kidolgozták a folytatást. Az ezek után meglepően jól sikerült Szenilla nyomában a tavalyi premier után felnőtt a Toy Story 3 mellé: túlszárnyalta az 1 milliárdos bevételi álomhatárt.

*

2017-06-pixar-sztori-3-vallalat-logokMi a Pixar szinte folyamatos sikerének titka? A kulisszák mögé már belestünk, nézzük a filmek alapszerkezetét. Minden Pixar-mozi alapvetően három értelmezési síkon képes működni: 1. a jól megírt, fordulatos történet biztosítja, hogy közel kerüljünk a figurákhoz, 2. a filmekkel a cég folyamatosan önmagára, a filmkészítésre és a 3D-animáció műfajára is reflektál, 3. ezek pedig együtt segítik a morális üzenet célba juttatását. A Pixar az elsőben is erős, de leginkább az utóbbi két vonatkozásban innovatív. Legelőször is úgy tűnik, már rég kitalálták a moziverzumot: a filmek különböző fiktív cégnevekkel vannak tele, melyek egyetlen világgá fűzik össze a jelenkorban játszódó mozikat, sőt, reflektálnak az élőszereplős filmtörténetre is (lásd pl. a Némó nyomában Ragyogás-utalását vagy a WALL-E élőszereplős betétjét a monitoron).

2017-06-pixar-sztori-3-animationA stúdió ráadásul minden filmjével újragondolja saját viszonyát a filmgyártáshoz, a választott műfajhoz, általánosabb értelemben régi és új változó viszonyához: a Toy Story-sorozatban Woody jelképezi a hagyományos animációt, Buzz a számítógépest. Mindkettőnek meg kell találnia a helyét, ám ez buktatókkal jár. A Pixar tehát nem veti el a hagyományos rajzfilmeket, sőt, a két módszer békés együttélése mellett érvel. Haladás és hagyomány viszonyát boncolgatja az Egy bogár élete, a Némó nyomában és a Verdák is, a Szörny Rt. Holywood vicces kifigurázása, a Hihetetlen család pedig egy család belső dinamikáját és külvilághoz való viszonyát elemzi. A L’ecsóban és a WALL-E-ben nem is rejtegetik az áthallást: mindkettő tulajdonképpen arról szól, hogyan készíti a Pixar a filmjeit: ismert hozzávalókból válogat, túlhasznált kliséket újít meg és ráz (avagy tömörít) össze, hogy a végeredmény mégis valami új legyen. Ami a morális tanulságot illeti, a Pixar csak első pillantásra Disney-kompatibilis: gyakran szól az elmúlásról (Fel!, Toy Story 3, Agymanók), nem gyógyuló sebekről (Némó nyomában, WALL-E, Fel!), s gyakran komor, cinikus hangokat is megüt. A gyerekekkel együtt moziba ülő felnőttek tehát nem feltétlenül poénos kiszólásokat kapnak (mint a versenytársaknál), hanem egy átgondolt, második jelentésréteget, mely a film elsődleges üzenete mögé van elrejtve.

A lehetőségek száma mindhárom síkon határtalan, akárcsak a Pixar jövője is. Catmull és Lasseter csínján bánik ugyan a bejelentésekkel, de úgy tűnik, az évenként „egy folytatás, egy eredeti történet” sorminta uralkodóvá válik a cégnél: a Verdák 3 már megérkezett, jön a Coco, a Hihetetlen család 2 és a Toy Story 4. Mire várunk? Ahogy Buzz mondaná: a végtelenbe és tovább!

(Vége.)

2017-06-pixar-sztori-3-karakterek

Forrás:
Ed Catmull, Amy Wallace: Kreativitás Rt. – Az inspiráció útjában álló nehézségek leküzdése a Pixar módszerével, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2016
Koimbra: A Pixarról röviden, http://filmdroid.hu
Varga Tamás (CHIP Magazin: A Pixar sikertörténete, https://prohardver.hu
Gyárfás Dóra: „Hibázhatsz, de csak gyorsan” – a Pixar sikertörténete, http://www.origo.hu
ifj. Balogh Ferenc: A végtelenbe, és tovább! – 25 éves a Pixar animációs stúdió, http://www.hetek.hu
Hlavaty Tamás: Régi és új – Szerzőiség a Pixar-filmekben, http://www.filmtett.ro
Géczi Zoltán: Kreatív káosz, áldott zűrzavar – Mai amerikai animáció, http://filmvilag.hu
Csillag Márton: Rajzold újra, gép! – Animáció új dimenzióban, http://filmvilag.hu
Villányi Dániel: Egy ugráló kislámpa sikertörténete – A Pixar-sztori, http://hu.ign.com
Leslie Iwerks: The Pixar Story – dokumentumfilm, 2007
Wikipedia.org

2 komment

  1. Köszönöm a cikket! Jó volt olvasni,és sok mindent megtudni,így egy kicsit közelebb kerültem és másképp nézem a filmeket. :)

    Remélem lesznek majd ilyen hasonló cikkek.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


8 + = tizenhét