4

A végtelenbe és tovább! – A Pixar-sztori – 1. rész

írta Nikodémus

2017-06-Pixar-sztori

Mivel hamarosan bemutatják a Verdák 3-at, a Pixar animációs stúdió 18. egészestés filmjét, félredobjuk a kerek évfordulókat, időgépbe ülünk, és bemutatjuk, miként vált a Pixar egy garázscégből Hollywood legegyedibb vállalkozásává, amin úgy tűnik, nem fog sem box office-, sem kreatív átok. Az első részből kiderül, Walt Disney szelleme még mindig kísért, és az is, hogyan lett egy balkézből digitális forradalom.

2017-06-Pixar-sztori-1-walt-disneyAz ötvenes években járunk: Amerika ünnepli a háború végét és ízlelgeti a fogyasztói társadalom jótéteményeit, köztük a televízióval. Ahogy Új-Hollywood legnagyobb rendezői, úgy Ed Catmull és John Lasseter is folyton ott gubbasztott a szürke doboz előtt. Mindkettőjüket lenyűgözték a Disney fénykorának rajzfilmjei, ám még nagyobb lelkesedéssel figyelték, ha időnként, egy-egy speciális műsor keretében maga a nagy mágus jelent meg, hogy elmagyarázza, miként kelnek életre Miki egér és haverjai a vásznon. Telt-múlt az idő, Lasseter megszerezte magának a The Art Of Animation könyvet, és meg sem állt a Disney által alapított CalArts művészeti iskola ösztöndíjáig (itt többek között Tim Burton és Brad Bird volt az osztálytársa), ám Catmull gyorsan rájött, hogy kevés a tehetsége a rajzoláshoz, így a fizika és a számítástechnika felé vette az irányt. Utóbbi terület pedig épp forrásban volt: a hetvenes évek elején népesült be a Szilícium-völgy egy rakás ambiciózus kiscéggel (startuppal, mondhatnánk manapság), ám ha valaki komolyan akarta tanulmányozni a lehetőségeket, egyetemre kellett mennie. Catmull a Utah-i műszaki egyetemen pallérozódott (itt végeztek többek között az Adobe és a Silicon Graphics alapítói is), s munkatársaival együtt találta ki, hogyan kell szoftveresen textúrázni, mélységet adni (Z-puffer) vagy görbe felületeket megjeleníteni. A nagy álom persze egy digitális animációval elkészített egészestés játékfilm volt, és ezt csakhamar egy Alex Schure nevű excentrikus fickó kínálja fel hőseinknek. Schure a New York-i műszaki egyetem korábbi rektoraként, mellesleg multimilliárdosként ugyanis arról ábrándozott, hogy ő maga lesz a következő Walt Disney. Érezte a potenciált a számítógépes animációban, ezért milliókat öntött a Tuby, a tuba (Tuby the Tube) című gyerekfilm elkészítésébe. Catmullék erőlködtek, ám mivel nem volt egyetlen, történetmesélői vénával megáldott kollégájuk sem, a film csapnivaló lett. Megszületett azonban egy demonstráció: Catmull saját bal kezét öntötte formába és scannelte be, hogy megmutassa az új technológia lehetőségeit. Egy konferencián valahogy George Lucas elé került a filmecske, ő pedig lecsapott a készítőjére.

2017-06-Pixar-sztori-1-lucasfilm-graphics-group-1986A Csillagok háborújának gigantikus sikere elég pénzt adott Lucas kezébe ahhoz, hogy a filmkészítés szerinte rendkívül bonyolult és időigényes folyamata helyett új utakat keressen (jellemző, hogy a forgatáson azt magyarázta az elképedt Mark Hamillnek, hogy mennyivel jobb lenne, ha nem kellenének színészek a filmekbe). Amit látott, az meggyőzte arról, hogy van jövő a számítógépes animációban, és 1979-ben Graphics Group név alatt összeverbuválta Catmullt és legjobb munkatársait. Viszont nem volt eszköz, amin dolgozzanak, így a csapat gyors hardver- és szoftverfejlesztésbe fogott: így született meg az első digitális renderelő, fényelő és vágóprogram, melyeket az Industrial Light & Magic régi módszereken szocializálódott szakemberei meglehetősen hűvösen fogadtak. Lucas viszont együttműködést várt el, nem harcot, és hiába volt jó szimata az újdonságokhoz, filmesként gondolkodott. Azért volt néhány egészen lenyűgöző eredmény, pl. a Star Trek II. – Khan haragja mozifilmbe is bekerült „Genesis” szekvencia, illetve az Ifjú Sherlock Holmes kalandjainak egyik epizódjában az ólomüvegből életre kelő lovag.

2017-06-Pixar-sztori-1-john-lasseterEzidőtájt, a nyolcvanas évek elején egy félénk fiatal srác a Disney Animation tagjaként épp tanulmányi látogatás tett a Lucasfilmnél, és amikor Catmull megmutat neki egy digitális módszerrel készült tájképet, szinte földbe gyökerezik a lába. John Lasseter akkor már több hónapja küzdött A bátor kis kenyérpirító (The Brave Little Toaster) filmtervével, és az eredményt nemsokára megmutathatta a Disney fejeseinek. A prezentáció olyannyira nem jött össze, hogy aznap délután ki is rúgták. A Disney egyszerűen nem tudott mit kezdeni Lasseter ambícióival, annyira kilógott a sorból (ahogy Tim Burton is). Catmull rögtön állást ajánlott az ifjú titánnak, kinek csatlakozása újabb állomás volt az egészestés film-álom megvalósítása felé vezető úton. Igen ám, de Lucas 1983-ban nem csupán Star Wars-trilógiáját, hanem házasságát is lezárta, és a vagyonmegosztás miatt készpénzre volt szüksége. A nagy reményekre hivatott Graphics Group kétségbeesetten keresett vevőket, és végül az a Steve Jobs csapott a szakállas tenyerébe, akit épp kirúgtak a saját cégétől, és új kihívásokat keresett. Összeállt a nagy hármas, és 1986. februárjának első napjaiban (a „laser/pixer” és a „radar” szavak összekombinálásával) megalapították Pixart.

*

2017-06-Pixar-sztori-1-luxo-jr-1986Jobs osztozott Catmull és Lasseter álmában, és kezdetben bőkezű befektetőnek bizonyult: az 5+5 milliós vételáron túl még sok-sok zöldhasúval támogatta az apró cég törekvéseit, amely eleinte hardverfronton szerzett nevet magának. A Pixar Image Computer alapvető munkaeszköz lett az iparágban, a hozzá megírt RenderMan szintén. A pénz azonban csak fogyott, a szép sorban készülő kisfilmek – a Luxo Jr., az Oscart nyert Tin Toy, az André és Wally B kalandjai – csupán szakmai sikereket hoztak, anyagit nem. Utóbbin néhány reklámmegbízás felhajtásával próbáltak segíteni, ám Jobs türelme fogyott. Közben Lassetert csábítgatta az a Disney, amellyel volt már egy együttműködés a CAPS (Computer Animation Production System) révén, és a Catmullék kénytelenek voltak rájönni, hogy ha filmet akarnak készíteni, az a mikiegeres cég nélkül nem fog menni. Az elhúzódó, kanyargós tárgyalások végén, 1991-ben megszületett az együttműködés: a Disney részben finanszíroz és bevételt nyer, az összes jog nála landol, és beleszólhat a gyártásba, illetve kénye-kedve szerint készíthet folytatásokat. Nem túl előnyös üzlet, de karnyújtásnyira került a nagy álom.

2017-06-Pixar-sztori-1-toy-story-1995Hozzá is kezdtek a Lasseter-dédelgette Toy Storyhoz, miközben a Disney folyamatosan jótanácsokkal látta el őket (a forgatókönyvbe még Joss Whedon is besegített). Főleg Jeffrey Katzenberg (vele még találkozni fogunk), kinek ötlete, hogy buddymovie-ként építsék fel a forgatókönyvet, jónak bizonyult. Az már kevésbé, hogy Woody figuráját gonoszkodóra („edgy”) formálják, hiszen az 1993. novemberében a fejeseknek bemutatott félkész film katasztrofális volt. A leállítás után a Pixar kért még egy esélyt, Jobs maga finanszírozta az újrakezdést, és ezúttal már nem hallgattak a nagy testvérre: tündérmese vagy musical készítése helyett a saját szájuk íze szerint rakták össze a sztorit, a karaktereket és a cselekményt. Woody, Buzz és a többi játék végre életre kelt, és 1995. november 22-én, hálaadáskor meghódította a szíveket. Lasseterék kockáztatása bejött: a kritika és a nézők nem is a fantasztikus megvalósítást, hanem az erős történetet és a szerethető karaktereket éltették, a siker pedig nem maradt el: 30 milliós gyártási költségére 362 milliós világszintű bevételt termelt a játékháború. Lasseter Special Achievement-díjat kapott a ’96-os Oscar-díjátadón, Jobs pedig kiváló ütemérzékkel, egy héttel a bemutató után tőzsdére vitte a céget.

(Jövő héten folytatjuk.)

2017-06-Pixar-sztori-1-management-1995

A nagy csapat, 1995

Forrás:
Ed Catmull, Amy Wallace: Kreativitás Rt. – Az inspiráció útjában álló nehézségek leküzdése a Pixar módszerével, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2016
Koimbra: A Pixarról röviden, http://filmdroid.hu
Varga Tamás (CHIP Magazin: A Pixar sikertörténete, https://prohardver.hu
Gyárfás Dóra: „Hibázhatsz, de csak gyorsan” – a Pixar sikertörténete, http://www.origo.hu
ifj. Balogh Ferenc: A végtelenbe, és tovább! – 25 éves a Pixar animációs stúdió, http://www.hetek.hu
Hlavaty Tamás: Régi és új – Szerzőiség a Pixar-filmekben, http://www.filmtett.ro
Géczi Zoltán: Kreatív káosz, áldott zűrzavar – Mai amerikai animáció, http://filmvilag.hu
Csillag Márton: Rajzold újra, gép! – Animáció új dimenzióban, http://filmvilag.hu
Villányi Dániel: Egy ugráló kislámpa sikertörténete – A Pixar-sztori, http://hu.ign.com
Leslie Iwerks: The Pixar Story – dokumentumfilm, 2007
Wikipedia.org

4 komment

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


4 + három =