4

Nyerhetne-e Darth Vader választást?

Star Wars és politika

2017-01-Star-Wars-és-a-politika-01Nem kell megijedni, az alábbi sorokban nem lesz sem párt-, sem aktuálpolitizálás, csupán azt szeretném megmutatni, hogy a Star Warsban a közhiedelemmel ellentétben nem elhanyagolható elem a politika.

„I’ve never had the luxury of political opinions”, mondja Jyn Erso a Zsivány Egyes elején, s ezt készséggel elhisszük neki, hiszen a Star Wars mint kulturális ikon úgy él a fejünkben, mint egy kalandos, könnyed űropera, különösebb társadalmi-politikai vacakolások nélkül. Legalábbis első pillantásra.

írta Nikodémus

Kezdeti feltevésünket maga George Lucas erősíti meg, aki eredetileg pont ilyennek képzelte a csillagok háborúzását. ne feledjük, a ma már kultikus Star Wars trendindító volt a maga korábban, s épp a disztópikus, erősen társadalomkritikus scifik ellenében született meg. Amerika épp túl volt a polgárjogi harcok javán, egy Watergate-botrányon, a hippimozgalmon és Vietnam sokkján, nem nagyon bízott hát választott vezetőiben. Hollywood pedig készséggel teljesítette a kiábrándult nézők kívánságait: csupa depresszív, allegorizáló, illetve kifejezett politikai üzenetet hordozó filmet küldött a moziba. Innen nézve Lucas 1977-es filmje merő gügyögés: egy vidéki parasztfiú, karöltve a menő csávóval és a szépséges hercegnővel, szembeszáll a félelmetes hatalommal, s bevisz neki egy irdatlan jobbost. A Star Wars western-allúziói miatt Luke Skywalker felemelkedés-sztorija láttán Amerika dicsőséges(nek láttatott) eredettörténetére asszociálhatunk, a gonosz birodalom pedig kire másra, mint a Szovjetunióra utalhat. Elnagyolt hasonlat, s látható, hogy Lucas nem nagyon foglalkozik a film világán belüli politikai vonatkozásokkal sem: vannak a jók, vannak a rosszak, néhány vékony utalás (jedik, klónháborúk, szenátus, uralkodó), és ennyi.

2017-01-Star-Wars-és-a-politika-02A tündérmese-narratíva három évvel később árnyalódik, de csak a dráma kedvéért: színre lép két mester (Yoda és a császár, bár utóbbi csak röviden), ám nincs túlmagyarázva a rendszer, Luke-nak csak meg kell küzdenie Darth Vaderrel. A Birodalom visszavág széles közmegegyezés szerint a legkimunkáltabb rész, s mint ilyenbe, már a kortárs is kritika belelátott ezt-azt, pl. az afganisztáni konfliktust. Oda se neki, a zárórészben ismét átvette az uralmat a népmesei hangvétel, s bár tudjuk, hogy a Jedi visszatér fináléja eredetileg komorabb lett volna, Lucas ragaszkodott a tökéletes hepiendhez: rossz legyőzve, jó megerősítve, tanulság levonva, irány az ünneplés. Konkrét politikai vonatkozás csak egyszer merült még fel a Star Wars-zal kapcsolatban: Reagan a fegyverkezési verseny kikényszerítésének hevében csillagháborús tervnek kezdte hívni az ingujjába rejtett ászt. Lucas – nem vicc! – pert indított a névhasználat jogáért („csillagok háborúja” ugyebár), de vesztett, hiszen a hivatalos iratokban mindenhol SDI-ként (Strategic Defensive Initiative = Stratégiai Védelmi Kezdeményezés) hivatkoztak a szóban forgó tervre (amiatt pedig, hogy miképp nevezik a köznyelvben, nem érdemes felvenni a kesztyűt). Lucas magánéleti válsága miatt egy időre eltette az SW-t, de a rendszerváltás környékén azért lelkendezett egy sort a berlini fal leomlása miatt, elemzők pedig a trilógia zárórészét egyfajta prófétikus varázserővel is felruházták, miszerint megjósolta volna a kommunista világhatalom bukását.

2017-01-Star-Wars-és-a-politika-03

Miután eldöntötte, hogy visszatér a messzi-messzi galaxisba, a szakállas tudatosan távolította el a prequel-trilógiát az eredetitől: nagyszabású királydrámában gondolkodott, egy tragikus hanyatlás gazdagon felfestett háttere előtt. Hiába szidják annyian tehát a megvalósítását, a politikai szál erősödése elkerülhetetlennek tűnt, főleg úgy, hogy a kilencvenes évek elején Timothy Zahn folytatás-regénytrilógiájában jó érzékkel zsonglőrködött a Star Wars politikai vonatkozásaival. Lucas szeme előtt legelőször is a Római Birodalom bukása, másodsorban a weimari fasizálódás lebegett, e kettő jellemzőit próbálta egybegyúrni. A magatehetetlen, dekadens Köztársaság az előbbiből, a demokratikus erők közönye és a mindent átszövő korrupció az utóbbiból származik. Palpatine szenátor felemelkedése egyaránt hajaz Julius Caesar és Hitler pályájára, ám legfőbb ismérve, hogy a sok érdektelen bürokrata között ő az egyetlen valódi ambícióval és kitartással megáldott politikus.

2017-01-Star-Wars-és-a-politika-04A blogoszférának köszönhetően ekkor már csőstül jöttek az összeesküvés-elméletek, miről is szólhat Lucas csilivili előzmény-trilógiája; s legnépszerűbb (s egyúttal a legvalószínűbb) teória 9/11 és annak következményei. Az első részben még nyilván nem, de a következőben már tetten érhető a Bush-éra, illetve a 2001. szeptember 11-iki terrortámadásokra adott Patriot Act-törvény kritikája. S persze a biztonság kényszerű feladása, melyet egy újabb lehetséges terrorakciótól való félelem vált fel (gondoljunk csak a Klónok háborúja nyitányára). A harmadik rész beteljesíti ezeket a várakozásokat: a Sith-ek bosszúja központi eleme lesz az intrika, a cselszövés, a hazudozás és a kémkedés, miközben észrevétlenül válunk tanúivá egy új, sötét korszak kezdetének. A prequel-trilógia alapvetően egy monarchikus/demokratikus rendszer sodródását mutatja be az autokrácia, majd a diktatúra felé, melyben külön bekezdéseket lehetne szentelni a jedi rend szerepének, nem éppen pozitív értelemben. Az ezúttal részletesebben bemutatott politikai berendezkedés (további izgalmas részletek errefelé olvashatóak) azonban közmegegyezés szerint minimum ügyetlenül lett ábrázolva, és az egyenetlen dramaturgia, a fűrészporízű dialógusok, valamint a faarcú színészi játék miatt az I-III. rész egyébként létező erénye sajnos elsikkad.

2017-01-Star-Wars-és-a-politika-05

Mit tehetett tehát a Disney, amikor bő négy éve szőrőstül-bőröstül megvette a Star Wars-t a mestertől? Ki kellett találni valamit, hogy a VI. epizód felhőtlenül boldog végét idézőjelbe tegyék. S ehhez elég volt újabb 30 évet ugrani az időben, polgárháborús helyzetet teremtve. Zahntól tehát nemcsak Lucas, a Disney is nyúlt ezzel a gesztussal, az igazi érdekesség azonban az új leosztás: Birodalom helyett Első Rend, az Új Köztársaság kebelén (vagy nem annyira kebelén?) pedig ott az Ellenállás. A viszonyokat JJ. Abrams elég nagyvonalúan vázolja fel (a folytatás remélhetőleg ebben is konkrétabb lesz majd), de a IV. rész újrázása mellett azért számot vet néhány dologgal. Például nagyhatalmak delegált háborúit látjuk: a Birodalom romjain az Első Rend csatázik, az Új Köztársaság pedig titokban pénzeli az Ellenállást. Hány helyi konfliktusba szálltak be így világhatalmak… elég mostanság csak a 2011 óta lángba-vérbe borult Közel-Keletre gondolni. S ha már a muszlim világ: dermesztő belegondolni, hogy Az ébredő Erő vallási/világnézeti konfliktust is generál. Ugyan mire másra gondolhatunk Han, Lea és fiúk sorsa láttán, mint egy európaizálódott, első generációs bevándorló család és a muszlim gyökereit kereső, radikalizálódott gyermek megromlott viszonyára?

2017-01-Star-Wars-és-a-politika-07

Mindezek nyomán kissé bizarr, hogy a Disney az eredeti film szándékosan leegyszerűsített alapképletéhez is hozzányúlt, mégpedig a tavaly decemberben bemutatott Zsivány Egyessel. A főfilmektől stílusban eltérő, önmagukban álló mozik sorának első darabjaként a Halálcsillag ellopásának terve sokat változott az előkészületek során (heist-filmből a háborús film felé, majd kissé vissza), ám mindvégig ott volt a pakliban, hogy a Birodalom és a lázadók térfelén történteket egyaránt részletezni kell. Gareth Edwards rendezése ebben nem is vall kudarcot, sőt, becsületesen felmondja a leckét: a Birodalom is tele van intrikával és rivalizálással (ezen ugyebár nem lepődünk meg), a lázadók pedig maguk is szedett-vedett népség, sokféle gyanús alakkal. A Zsivány Egyes elsősorban a „piszkos kéz” dilemmájával foglalkozik (szentesít-e a nemes cél bármilyen eszközt – erről bővebben itt), ám ez inkább erkölcsi, semmint politikai kérdésfelvetés (noha a kettő nem független egymástól). Figyeljünk inkább most újra a párhuzamokra: nem lehet nem észrevenni a Jedha-szekvenciában a közel-keleti háborús hadszínterekre utaló seregnyi jelet, és akkor még nem is beszéltünk az egyik rohamosztagos „Lődd le a terroristát!”-beszólásáról. Saw Gerrera személye szintén különös asszociációkat kelt: a jó ügyért harcoló, de időközben félresiklott, radikalizálódott renegát alakja bizony felidéz néhányat az arab világ „érdemdús” zsebdiktátorai közül, kiktől egykori finanszírozóik idővel elhatárolódtak – természetesen színtiszta nagyhatalmi érdekből. A Zsivány Egyes cselekménybeli fogyatékossága és alulírt karakterei dacára szépen bemutatja ezt: felsőbb érdekek játéka a háború, s mint ilyen, mocska ragadós.

S mit hozhat a jövő? Újabb utalásokat, naná: Amerika világhatalmi pozíciójára, védelmi politikájára, a növekvő faji ellentétekre, s talán még a munkáját napokon belül elkezdő Trump-adminisztrációra is. Nem idegen ez a Disneytől, idézzük fel csak az Amerika Kapitány: Polgárháborút vagy a Pixar néhány veretesebb hangvételű alkotását.

Lám, ezt is elbírja a Star Wars – pedig kezdetben nem volt több, mint egy vidéki parasztfiú története.

4 komment

  1. “Amerika dicsőséges(nek láttatott) eredettörténetére asszociálhatunk, a gonosz birodalom pedig kire másra, mint a Szovjetunióra utalhat.”
    Én egész életemben azt hittem, hogy a Birodalom a náci Németországra utal. (Nem hanyagolható el maga a névválasztás (gondolok itt a Harmadik Birodalomra) és a jellemző Hugo Boss SS egyenruha.)

    ” S ha már a muszlim világ: dermesztő belegondolni, hogy Az ébredő Erő vallási/világnézeti konfliktust is generál. Ugyan mire másra gondolhatunk Han, Lea és fiúk sorsa láttán, mint egy európaizálódott, első generációs bevándorló család és a muszlim gyökereit kereső, radikalizálódott gyermek megromlott viszonyára?”
    Ez belemagyarázás. Az oké, hogy az íróknak ihlet kell, de ez azért meredek.
    Kylo Ren mindössze egy elkényeztetett, beképzelt emos kis pöcs (és ez szabadon helyettesíthető akármelyik világnézetű, unatkozó(!) hülye gyerekkel).

    A címben feltett kérdésre pedig a válasz:igen.
    Miért?
    Mert aki Chomsky tízparancsolata szerint cselekszik, jó ideig vezető lesz/marad.

    http://konteo.blogrepublik.eu/2012/11/06/a-chomsky-tizparancsolat/

    • “Én egész életemben azt hittem, hogy a Birodalom a náci Németországra utal. (Nem hanyagolható el maga a névválasztás (gondolok itt a Harmadik Birodalomra) és a jellemző Hugo Boss SS egyenruha.)”

      Jogos, ez kimaradt.

      “Ez belemagyarázás. Az oké, hogy az íróknak ihlet kell, de ez azért meredek.
      Kylo Ren mindössze egy elkényeztetett, beképzelt emos kis pöcs (és ez szabadon helyettesíthető akármelyik világnézetű, unatkozó(!) hülye gyerekkel).”

      Szerintem viszont nagyonis hihető, mások is felvetették. Elég, ha csak arra a jelenetre gondolunk, amikor Han és Leia a fiúkról beszélgetnek a bázison.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *