13

Mi számít sikeres vagy veszteséges filmnek?

Előre leszögezem, hogy az alábbi iromány csak afféle okoskodás részemről.
Talán néhányan hasznosnak fogjátok találni.

dollarMennyi megy vissza a stúdióhoz a jegybevételből? Ilyenkor mindenki rávágja, hogy Amerikában 55 %, a többi országból nagyjából 40 %, Kínából pedig úgy 20-25 %. De ugye azért nem minden fehér és fekete. Hiszen ha szigorúan csak a box office eredményekre koncentrálunk és elvégzünk pár egyszerű osztás-szorzást, akkor ugyan kapunk egy számot, ami vagy tetszetős vagy sem. De mégis hogyan ítéljük meg, hogy a film nyereséges vagy veszteséges? Nos, végső soron mondhatjuk, hogy ez szubjektív. Ha valaki sikeresnek akar látni egy filmet, akkor nehezen lehet meggyőzni az ellenkezőjéről, és ugyanez elmondható arról is, aki veszteségesnek gondol valamit.

Egykoron persze könnyebben megállapítható volt, hogy az adott produkción bukott-e a stúdió. Hiszen évtizedekkel ezelőtt miután a vászonra került valami, utána nem tudták kiadni videókazettán, CD-n, DVD-n. Csak a hozzá kapcsolt termékek hozhattak még valamennyit a konyhára. Ráadásképpen Hollywood főleg az amerikai számokat nézte, ami érthető is. Még a 80-as években is eltelt olykor sok-sok év, mire más országokba eljutott a film. De egy stúdiónak a legfontosabb, hogy minél hamarabb viszontlássa a gyártásba beleölt dollármilliókat. Nálunk a Predator csak 1990-ben jött ki, holott Amerikában már 1987-ben végignézhette mindenki, ahogy Schwarzenegger szembenéz az idegen lénnyel. Vagy mondjuk a Jó reggelt, Vietnam klasszikus 1987 decemberében kezdte meg pályafutását odaát, nálunk meg csak 1989-ben. Tehát azzal nincs kisegítve a gyártó, ha évek múltán a nemzetközi eredmények a pozitív oldal felé löki a mérleget.

Szerencsé(nk)re már egy ideje az amerikai premierrel azonos időszakban ülhetünk be egy-egy filmre, akárcsak a nemzetközi közönség. És ugye egy 200-250 millió dolláros alkotásnál a fejesek minél előbb a pénztárcában akarják tudni a kiadott összeget. Több producer is mondta, hogy manapság már az összbevételt kell figyelni, nem olyan nagy tragédia, ha hazai földön kevesebbet hoz, mint a költségvetés, ha a nemzetközi területeken pompásan teljesít. A büdzsé-bevétel mellett még érdemes elgondolkodni az alábbiakon.

Reklámelhelyezés és kapcsolt termékek

Szinte minden filmben előfordul egy-két termék, amit azért pakoltak be, mert szép summát kaptak érte. Némelyik szemet szúr, némelyik nem. James Bond is inkább egy márkanév, mint akcióhős. Nem hiszem, hogy részleteznem kellene, hogy egyes 007-es filmekben mit tudnak promotálni, viszont csak megemlíteném, hogy a Halj meg máskor részt, vagyis a Die Another Day-t, amit a Time, a BBC és a Reuters is „Buy Another Day”-ként emlegetett. 20 cég legalább 70 millió dollárt fizetett a producereknek azért, hogy termékeik benne lehessenek a filmben, más források szerint az összeg akár a 100 milliót is meghaladhatta. Vagy vessük szemünket a legutóbbi felvonásra. A Spectre vetítése előtt és alatt a tévében gyakran nyomták a Bond-féle Heineken reklámokat, ezen kívül az sem véletlen, hogy Róma utcáin percekig nyomult az Aston Martin DB10 és Jaguar C-X75, ahol megmutatták, hogy milyen szép gyorsak ezek a verdák, milyen jól fognak a fékek és kisebb döccenőket is bírnak.

tuccikakaoIde kívánkozik a Transformers franchise. Nyilván kicsit megugrott a játékrobotok vásárlása, ráadásul Űrdöngő sem azért alakul át Chevrolette-é és nem Fiattá, mert annyira nagyon jól néz ki, hanem mert került a gyártótól valamennyi a zsebbe. A legutóbbi filmbe Michael Bay pedig minden eddigihez mérten pofátlanabbul nyomta a termékmarketinget. Például: Stanley Tucci úgy fél percig szürcsölgeti a kakaós italt vagy egy kínai fickó felett átugrik egy Alakváltó és könnyedén kiolvasható az alakon látható szemüveg márkája. A Victoria’s Secret visszaköszönő elem Bay filmjeiben, plusz a harmadik részben az egyik modelljük váltotta Megan Foxt. Tehát lehet, hogy egy film 200 millióba kerül, ám ebből nyugodtan le lehet vonni néhány 10 millió dollárt.

frozenclothesMinél népszerűbb egy film, annál biztosabb, hogy megugrik a produkcióhoz kapcsolt termékek eladása. Gondoljunk csak a Disney vagy Pixar animációkra, esetleg Pókemberre. Egy szülő akár agybajt is kaphat, ha gyerekével bemegy egy boltba, mert Jégvarázsos tolltartót, Toy Story-s bögrét, Pókemberes hátizsákot akarhat a csemete. A Jégvarázs 1,2 milliárdot hozott a mozikban. És vajon az eladott táskák, lepedők, pulcsik, kifestők mennyit termeltek?

Az Emmerich-féle Godzilla a bevételhez képest nem hozott combos eredményt, de ettől függetlenül lehetett volna folytatás. Csakhogy az óriásgyík játékok a kereskedők nyakán maradtak, nem akartak elfogyni, szóval „kicsit” buktak rajta. Még a Schwarzenegger-féle Kommandóhoz is gyártottak játékbábukat.

Nyilván van, amikor sehogy sem lehet szépíteni. A Pluto Nash 7 milliós bevételéhez kizárt, hogy hozzá tudtak csapni annyit, hogy profitot termeljenek. Viszont a Szellemirtók reboot hiába hasalt el, a Sony helyre tudja hozni a “kárt”. Hiszen nyáron hirtelen megnőtt a 84-es filmet kikölcsönzők száma is, a Szellemirtók Dubaj-i vidámparktól is elég szép summát várnak.

Házimozis forgalmazás

stathamAzért sem érdemes csak a mozis bevételt vizslatni, mert eléggé szépen megszedheti magát egy-egy film DVD-n. Rögtön fel kell hoznom A szállítót, amely közel 43 millió dollárt hozott világszerte. Semmi nem indokolta, hogy folytassák. Aztán mégis jött a következő rész, mivel az akció sokkal népszerűbb volt VHS-en és DVD-n. És a következő felvonás már 85 milliót termelt a mozikban. Ha már Jason Statham, akkor meg kell említeni A mestergyilkost is, ami 40 milliós büdzsé (plusz marketing) mellett 76 milliót kapart össze. A folytatásba beszálltak a kínaiak is, az országban közel 50 milliót termelt ki, ezzel 110 milliós eredményt ért el.

Vagy megemlíteném A királyságot, ami Amerikában 47 milliót, nemzetközileg 39 milliót szedett össze. DVD-n hazai földön úgy 36 millió dollárt tett ehhez hozzá, amivel máris szebben mutat a 72 millióba került akció-dráma mérlege.

prometheusÉs ide még befér: minél többet beszélnek egy filmről, annál biztosabb, hogy új nézőket fog szerezni. Emlékeztek, miután bemutatták a Prometheus-t? Sok-sok hónapon keresztül minden fórumon Ridley Scott sci-fijéről folyt a diskurzus. Sorra vették a logikai hibákat, amelyeket a film kedvelői próbáltak megcáfolni. Kismillió vicces fan made videó is készült. Szóval aki nem akarta megnézni vagy esetleg csukott szemmel járt egy ideig, azokhoz is eljuthatott a híre, kíváncsivá váltak. Vagy talán a Bad Boys 2? Az akciófilmre senki nem tekintett buktaként, pedig 273 millió dollárt hozott (Amerikában 138-at) 130 milliós költségek mellett. Nem túl erős mutató. Azonban évek múlva is felemlegették a túlpörgetett alkotást, szintén sokat hivatkoztak rá. Suicide Squad? Hirtelen megszaporodtak a Harley Quinn és Joker cosplay-esek száma. Hiába is próbálják egyes helyeken belesulykolni az emberekbe, hogy cudar bukásról van szó, amit senki nem szeretett. Szépen teljesített a képregényfilm, ráadásul a sok cosplay láttán azoknak is megjöhet a kedve DVD-n és Blu-rayen megnézni, akik kihagyták a moziban.

A margóra kívánkozik: a tévés díjak. Hiszen ebből is befolyik némi összeg. Van, amit gyakran vetítenek. Karácsonykor biztos, hogy Kevin csapdát állít a betörőknek és a  Polar Expresszt is előveszik.

Partnercégek

A filmeket nem csak egyetlen nagy stúdió készíti. Olykor a konkurenciával megállapodva hoznak össze valamit, esetleg más produkciós cégekkel karöltve dobják össze a költségvetést. Azért 50,100 vagy 200 millió dollárt eléggé nagy összeg és benne van a pakliban, hogy elhasal az elképzelés. Előfordulhat, hogy még kedvező eredmény után sem lát profitot valamelyik fél és nem akar részt venni a következő filmben.

narniaAmikor a Walden Media megszerezte a Narnia regényfranchise jogait a Disney-vel egyeztek meg. Mivel az első rész gigasiker lett, jöhetett a folytatás, ami már jóval kevesebbet hozott. A Waldennél meg akartak csinálni a harmadikat is, de a Disney nem igazán akart részt venni a munkában. Érthető, hiszen a 2005-ben bemutatott fantasy 745 millió dollárt kasszírozott világszerte (plusz 2008-ig a DVD kiadvány 353 millió dollárt hozott Amerikában a wikipedia szerint), addig a második „csak” 420 millió dollárt. A Walden inkább a Fox-hoz vitte a harmadik filmet, ami 415 milliót termelt ki. Azonban a negyediket már a Fox sem akarta.

A tetovált lány amerikai változata 232 millió dollárt gyűjtött össze. Hozzáláttak a folytatás megírásához, de valamiért mégsem történt semmi. A filmből az MGM is kivette a részét, állításuk szerint ők nem nyertek az adaptáción és a következő felvonáshoz kedvezőbb feltételeket szerettek volna kiharcolni. Egy ideig csend honolt az elképzelés környékén, pár hete kiderült, hogy a Sony kihagyja a második és harmadik részt, inkább a negyedik könyvet vinné vászonra. Mi folyik a háttérben? Jó kérdés.

Szóba hoznám még a Vasöklöt is. A bemutató után valahol olvastam, hogy az egyik produkciós cég kikötötte, hogy csak akkor bólintana rá a folytatásra, ha a film Amerikában legalább 110 millió dollárt kitermel. Márpedig a robotboksz ennyit nem hozott hazai földön és mondhatni szépen el is felejtődött.

És hát nem hiába folyik be nagyobb kínai összegeket a hollywoodi piacra. A Szemfényvesztők 2-ből is kivették a részüket, korrekt eredményt hozott Kínában, jön is a kínai spin off. A Tűzgyűrű 2. felvonása sem jöhetne létre nélkülük, ami nem csoda, hiszen sokkal többet hozott ott a szörnyes-robotos akció sci-fi, mint Amerikában.

Adókedvezmények

Erről csak pár mondatban. Van Damme vagy Seagal nem hiába gyakori vendég a Kelet-Európai országokban (pl. Románia). A DVD-s akciófilmjeik 8-20 millió dollár közötti büdzsével bírnak és itt a „környéken” eléggé olcsón le tudják forgatni a B kategóriás filmeket.

A John Carter adaptáció is eredetileg 306 millióba került, de az adókedvezmények után ez az összeg 263 millióra csökkent. Megemlíthetném az Ausztráliát is, Baz Luhrmann rendezésének wikipedia adatlapján egy ideig 78 millió volt megadva, hozzátéve, hogy a kedvezmények levonása után, de most ismét 130 milliót látok ott.

Nyilván lehetne még folytatni pár dologgal. De ne felejtsük el: szubjektív vélemény, hogy egy film sikeres vagy sem.

13 komment

  1. Jó cikk! Köszi! Egy kérdés: Arról tudsz e valamit ha egy filmet megvesz egy tv csatorna pl Reszkessetek betörő minden karácsonykor megy akkor minden alkalommal kell fizetni valami sarcot vagy csak egyszer megveszik aztán ha akarják nyomják minden héten a filmet?

    • Szerzödése vàlogatja. De az àltalànos az, hogy minden deal tartalmazza hànyszor lehet ismételni, milyen idösàvban, milyen idöközönként. Ezek nem örökre szólnak, meg lehet öket hosszabbítani/ùjítani. A Reszkessetek betörök szerintem olcsó lehet. Régi, és màr annyiszor lement, hogy. A meghosszabbítàst röhögve kifizetik. Mondjuk nem vagyok rtl-es, de nàluk sem nagyon mehet ez màsképp.

  2. Nálam az tette be a kaput, amikor pár éve a Warnertől kiszivárgott egy belső dokumentum, amin kimutatták, hogy az aktuális Harry Potter-film tulajdonképpen veszteséges (hogy ne kelljen utána adót fizetni).
    Ami meg a kapcsolt termékeket illeti, az, amikor az elvileg környezettudatosságra és a “ha felesleges, ne vedd meg!”-üzenetre épülő Wall-E-t undorító csecsebecs-kampány kísérte.

    Innentől kezdve akármit akárhogyan el lehet adni. a nép úgyis megzabálja.

    • Logikus. Akkor eljutottunk odáig, hogy a filmek csak hosszabb reklámok és a merchandise-ból szedik meg magukat.
      George Lucas jó példával járt elől. 😛 Star Wars. Filmjogokról lemondott persze. De tudtommal a műanyag katonák meg a sok egyéb sz@r bevételei még mindig hozzá vándorolnak. Az aprópénztől megszabadult, mert zavarta a tárcáját. Mondjuk jól tette.

      • Én úgy tudom, GL mindent eladott a Disneynek, max. az eddig kiadott régi figurák eladásából lehet némi bevétele.

        A dolog egyébként Spielberg Jurassic Parkjánál fordult meg: ott már nem a termék reklámozta a filmet, hanem a film a terméket (amúgy is akkor ütött be a dinóőrület).

      • Úgy rémlik, hogy eladott mindent az öreg, azt mondta, hogy ezentúl csak magának forgat filmet kamerájával a garázsban:) Bár mondjuk nyilván nem egy húszezer forintos berendezése van. Meg egyébként is annyi lóvéja van, hogy nem kell már neki újabb és újabb, belefáradhatott már.

  3. Az az igazság, hogy teljesen fölösleges ez a számolgatás. A nyilvánosan közölt adatok köszönő viszonyban nincsenek a valósággal. Az ugyanis üzleti titok, amit egyetlen egy épeszű vállalat se tesz közzé.
    2-3 éve írtam ide egy könyvről, ami eléggé jól elmagyarázta szituációt. A stúdiók nem a mozis bevételekből keresik a pénzt, hanem a filmes portfóliójuk folyamtos értékesítéséből. Új filmek azért kellenek, hogy bővüljön a portfólió. Az új filmek legtöbbször jó ha nullszaldósak, vagy kissé veszteségesek. Hosszú évek után kezdenek csak pénzt termelni a portfólió részeként.
    Az egész boxoffice, csak egy parasztvakítás. Csak azért van, hogy a hype-ot erősítse. Semmilyen szempontból nem a valóságot ábrázolja. A fenti írás azt nagyjából ábrázolja, hogy mennyire komplex is ez a dolog valójában.
    Egyvalamire azért jó a boxoffice. A közölt számok ugye nem valósak. De lehet őket tekinteni egyfajta elvárásnak a stúdió részéről. A tapasztalat azt mutatja, hogy kb. két és félszer annyit kell termelnie egy filmnek annál a számnál, mint ami gyártási költségnek fel van tüntetve, plusz mindehhez nem árt, ha az USA bevétel az nagyjából legalább elérje a közölt számot. Ha minimum ez, vagy több megvan, akkor ma már gyakorlatilag garantált a folytatás, ha olyan a film, hogy lehet hozzá folytatást gyártani. Ennyit érdemes figyelni. A többi lényegtelen, teljesen fölösleges agyalgatni, mert a színfalak mögött totálisan mások a valós számok.

    • A legjobb példa a netflix. Mikor közzétesznek egy új sorozatot, az konkrétan önmagában nulla bevételt jelent. Valójában persze nem nulla a bevétel, mert bizonyos a fenti cikkben is befolyó bevételi forrásokból már van hogy a forgatás megkezdése előtt nyereséges egy széria, lásd pl. Star Trek Discovery. De konkrétan önmagában pusztán a bemutató akkor is kvázi nulla bevételt jelent. Náhány ember lehet csak, aki egy-egy sorozat kedvéért előfizet. Viszont az egyre bővülő portfólió egyre több embert vonzz, így az évek alatt megtérül és hasznot is hoz az egész. Nyilván a nézettség az számít az egyes szériáknál is, mert sok népszerű széria együtt fog sok embert vonzzani.

      • Mondjuk most jutott eszembe épp a Rambo 2. Andy Vajna nyilatkozta, hogy amikor sikeres lett az első rész és belevágtak a folytatásba rögtön eladták az egész világra, kvázi már a bemutató előtt megtérült a befektetett összeg. Vagy mondjuk Az arany iránytű esetében, ahol a New Line a nemzetközi terjesztési jogokat értékesítette, hogy pénzhez jusson, hiszen elég sokat költöttek rá és azt remélték, hogy az amerikai bevétel hatalmas lesz. Bebukták, a Warner meg szorosabbra fogta a gyeplőt.

        • Azért valamit külön kell kezelni. Vannak ugye a film gyártói, akik konkrétan dolgoznak rajta, vannak akik pénzelik a dolgot, ez általában ugye egy stúdió. Nyilván akik dolgoznak rajta, azok fizetést, részesedést kapnak, azok kapásból a pénzüknél vannak, a stúdió meg hosszú távban gondolkodik. Vannak aztán az ilyen maszek produkciók, mint az Expendables széria, akik ilyen Vajna többé-kevésbé független emberek kezében vannak. Ők tényleg az ilyen előre seftelésekkel csinálnak pénzt. Ami azért tud kockázatos is lenni, bele lehet bukni relatív könnyen. Plusz ezek nagyon ritkán giga produkciók. Az igazi tőke a stúdióknál van, ők meg a hosszú távban mérik a dolgokat, ezért is akrnak egyre több franchiset csinálni. Ezeknél az úf filmek eladják a régieket is újra meg újra.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


− 4 = három