6

Inferno

infernoposzter

Dan Brown nem csupán író, hanem művészettörténész is, így nem esett nehezére, hogy kiemeljen a történelemből pár neves eseményt, hírt embert, ezek köré rafinált, furmányos, terjedelmes elméleteket tudott kitalálni vagy felkutatni. De a lényeg, hogy Robert Langdon professzor „személyében” népszerű figurával gazdagította a fikciós krimik-kalandregények sorát. A Da Vinci-kódra az egyház is felfigyelt és akár tetszik, akár nem, a közleményeik, illetve a tüntetések leginkább arra voltak jók, hogy a szerző könyvét a figyelem középpontjába állítása. Hollywood résen volt, lecsapott a jogokra, Ron Howard rendező pedig nem csak a loholásra, hanem a rejtélyekre, elméletek, teóriák magyarázatára is szorított időt. A Sir Leigh Teabing-nél zajló beszélgetés felettébb érdekes, bár nyilván kevés ember térít ki hitéből, inkább csak afféle szórakoztató szövegelés volt.

inferno2

Ezzel szemben az Angyalok és démonok kevés pihenőt engedélyezett Langdonnak, aki jobbára végigszáguldott a filmen, viszont még így is tudott pár érdekességet elregélni és ezen felül még egy gyorsított iramú turistakörútnak is megfelelt a produkció. Az első 758 millió dollárt, a második 486 millió dollárt eredményezett. A különbség tapintható, 272 millió dollár. Ettől függetlenül így is volt mit a tejbe aprítani, ám a stúdió kicsit megrettent és nem igyekezett oly gyorsan összehozni a harmadik részt. Mintha nem tudták volna, hogy a dialógusokból vagy az akcióból legyen sok. Végül csak sikerült dűlőre jutni, elérkezett a pillanat, itt az Inferno is.

Langdon egy firenzei kórházban tér magához, fején csúnya seb, emlékei homályosak és az sem ugrik be, hogy mit keresett a városban. Pihenésre nincs sok idő, egy fegyveres nő miatt még idegesebbé válik a professzor, még szerencse, hogy egy ápolónő segítségével kereket tud oldani. Feladata is van, a világ sorsa a tét, hiszen egy milliárdos kiírtaná az emberiség egy részét és pusztító vírusa hamarosan elszabadul.

Bevallom, csupán a Digitális erődöt fogtam kezeim között Browntól, de olyan terjedelmesen írt egyes személyekről, olyan hosszasan részletezte, hogy ez vagy az az illető ki fia borja, hogy 60. oldal környékén feladtam. A szerző több karaktert is mozgat(ott volna, ha addigra belendül a cselekmény), így az Inferno-ban is akadnak szép számmal karakterek. Idő viszont nem jut rájuk, ami nem feltétlenül gond. A részleges amnéziával is azt szeretnék elérni, hogy a néző számára is homályos legyen kiben lehet megbízni és kiben nem. Meg tudnak lepni? Aki látott már egy-két krimisorozatot könnyen megsejti vagy megtippelheti, hogy kinek van vaj a füle mögött. Ám a fordulatok láttán nem koppan az állunk a földön, hiába is próbálják csűrni-csavarni. „Ő eddig ellenem volt, de most velem van? És ő elvileg velem van, de mégsem?” – hüledezik a derék prof. Sajnos csak ő az, aki meg tud lepődni.

inferno1

Már az előzetesekben is hallhattuk a fejvakarós feladványt: Ha egy gombot megnyomunk, meghal minden második ember, de ha mégsem, akkor 100 éven belül kipusztul az emberi faj. David Koepp egykoron szépen körbejárta volna a lehetséges válaszokat. Talán Howard is megpróbálta volna elérni, hogy elgondolkodjunk rajta. Melyiket is választanánk? Morálisan melyik lenne elfogadható? Érdekes lett volna, ha erre is kellő hangsúlyt fektetnek. De sajnos a hangsúly itt inkább a „volna”, mert nem foglalkoztak vele. Komolyan, nem kell szabadkőműves gondolatokkal teleszőni a sztorit, hogy érdekesebb film szülessen.

Ezúttal bejárunk pár várost, de a professzor nagyjából a játékidő felét egy-két helyen tölti és csak ezt követően pörgetik fel még jobban a cselekményt. Nem volt titok, hogy Dante Infernoja körül keresik a talányok megfejtését, sajnos azonban jelenleg azt sem érik el, hogy valamelyest gondolkodóba ejtse az embert.

Szóval igen, eddig lehúztam a filmet és van is miért. Az alkotók azt szeretnék, hogy hátradőljünk, lepödjünk meg, amikor arról van szó, de kapcsoljuk ki az agyunkat és majszoljuk a popcornt, amíg van, ezt követően pedig halkan emésztve szurkoljunk a Profnak. A tempó elfogadható, csak éppen a többi dologgal nem foglalkoznak és a rejtvények megoldásán sem ülnek sokáig. Nem unalmas, csak olykor okosnak képzeli magát, holott egyáltalán nem az.

imdb: 6,6
rottentomatoes:  23 %

6 komment

  1. Én láttam az első két filmet is, és nyugodt szívvel kijelentem hogy ez a legjobb, mondom ezt úgy, hogy a harmadik könyvet nem is olvastam, csak az előző kettőt. Mégis szentül hiszem hogy a könyvből a maximumot hozták ki. Nekem csak egy dolog nem tetszett a filmben, az hogy Robert Langdon harmadszorra sem jött össze egyetlen nővel sem. Pedig ha már ez az utolsó Dan Brown film (és egy trilógia harmadik része), akkor úgy illene, az lenne az igazi heppiend, ha a főhös végre talál párt magának és megállapodik, de nem tette. De ezenkívül remek.

  2. Ja és még egy furcsaság. Nem értem miért kellett Budapesten forgatni, és Firenzének beállítani Budapestet. Igaz, hogy csak eleinte, később már a valódi Firenzében vagyunk, de miért nem lehetett a Firenzei részeket mindvégig a valódi Firenzében forgatni ? Persze tudom-tudom hogy jó dolog, és megtiszteltetés hazánknak, ha külföldi filmeket nálunk forgatnak, én csak pusztán kiváncsi vagyok miért.

  3. Ja és még egy furcsaság. Nem értem miért kellett Budapesten forgatni, és Firenzének beállítani Budapestet. Igaz, hogy csak eleinte, később már a valódi Firenzében vagyunk, de miért nem lehetett a Firenzei részeket mindvégig a valódi Firenzében forgatni ? Persze tudom hogy jó dolog, és megtiszteltetés hazánknak, ha külföldi filmeket nálunk forgatnak, én csak pusztán kiváncsi vagyok miért.

  4. A film nem volt rossz, viszont a vége teljesen más mint a könyvé.

    Egyébként még mindig nem tudom hogy Brown harmadik Langdon regényét (az Inferno a negyedik igazából) az Elveszett Jelkép-et miért hagyták ki a megfilmesítésből.

    Én olvastam Brown eddigi regényeit, a Digitális Erőd tényleg nem a legjobb de a Megtévesztés Fokát szívesen látnám filmen.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


+ 4 = tíz