A spirál (Rasen, 1998)

A rejtély a Ringuval kezdődött… Dr. Ando nehezen tudja feldolgozni gyermeke halálát. A patológus foglalkozású férfit az is nagyon megrendíti, hogy saját barátja, a váratlanul elhalálozott Takayama boncolásához hívják. Boncoláskor egy rejtett üzenetet talál barátja gyomrában.

Ando nyomozni kezd és hamar eljut ahhoz a videokazettához, amely egy halott nő átkát hordozza. A kazettához, amit ha valaki megnéz, egy héten belül meghal. A fia halála miatt érzett fájdalom és hite, hogy a kazettához barátja szelleme vezette el, arra készteti Andot, hogy saját szemével lássa a kazettát. Miután megnézte a videót, félelmetes események veszik kezdetüket és Andonak rá kell jönnie arra, hogy a kazetta szelleme külön tervet tartogat számára… Ez a szerény kis összefoglaló olvasható a dvd borító hátulján. Érdekesnek ígérkezett, gondoltam már nem lehet jobban fokozni a Ringu-trilógiát (persze csak később olvastam a neten, hogy ez a nem hivatalos negyedik rész) de ez a rész annyira megcsavarta a szálakat, akkora káoszt okozott a fejemben, hogy az előző részek- amelyek nálam klassziker szinten helyezkednek el- elveszítették varázsukat.

Nagyon lassan, vontatottan bontakozik ki a sztori, igazából az első negyven percben nem is történik semmi- izgalmas, horrorra jellemző részletekről még csak ne is álmodjatok- aztán mikor várom a kibontakozást majd a csattanót, még akkor sem történik semmi, helyette inkább kapok egy összevisszaságot, egy izét, ami csak nyomaiban emlékeztet a Ringura (nem célom összehasonlítani vele, de ha már kazettáról van szó, és a történet ott folytatódik ahol a második rész abbamaradt, ráadásul ugyanazokkal a szereplőkkel, akkor azt hiszem joggal várhatom el az azonos szintet).

Szándékosan nem írom le a végét – hogy akit érdekel, az meglepődjön -, de ha valaki szeretne megspórolni másfél órát, az ne nézze meg. A színészek teljesítménye egy szép kerek nulla (bármennyire is odáig vagyok a japán pasikért), a zene (amit a japánok nagyon hatásosan tudnak alkalmazni horrorokban) kritikán aluli, a forgatókönyv pedig, jaj, hogyan is fogalmazzak finoman, borzalmas. Miután végig szenvedtem, az volt az érzésem, az író (Jogi Iida) valami hatalmasat szeretett volna alkotni (ami persze dicséretre méltó) de mégsem sikerült. Már nagyon bánom hogy megnéztem, elcseszte az előző három rész varázsát. Akit nagyon-nagyon érdekel megnézheti, viszont ős fanoknak (a csalódás elkerülése miatt) a Spirál megtekintése tilos.