2

Az elítélt (Felon)

Összedobok pár sort a Felonról és megyek pókerezni.

Nem akarok belemenni a magyar jogrendszer rejtelmeibe, de valahogy úgy néz ki a dolog, ha betörnek valakihez, az nem bánthatja a behatolót, mert még őt is lecsukják. Nem védhetjük meg saját tulajdonunk, a legjobb amit csinálhatunk, ha megkérdezzük a kedves tolvajt szeretne-e egy teát, amíg végez (persze, ha még nem rakta el a teáskannát). Amerikában máshogy megy, ha valakihez hívatlan látogató érkezik, azt nyugodtan lelőhetik vagy akár hókon nyomhatják egy lapáttal. Na de amit itt most látunk egy kivételes eset.

Wade Porter (Stephen Dorff) jómunkásember, boldogan éldegél feleségével (Marisol Nichols) és gyerekével, míg egy este rabló tűnik fel a házban. Wade fejbekólintja egy baseball ütővel, aminek hatására a fickó elhalálozik. A rendőrség gyilkosság vádjával le is tartóztatja, elítélik, ő pedig mindenképpen megpróbálja baj és zűr nélkül letölteni az idejét, de ez nem megy olyan simán.

Na ez egy kellemes csalódás volt. Már magam sem tudom miért kezdtem el nézni, hiszen már a kezdetekkor olyan véleménnyel voltam róla, hogy ez egy rosszabb börtönfilm lesz, amit majd 20 perc után kikapcsolok. Aztán mégis végignéztem, nem volt rossz egyáltalán, bár azért az érzés, hogy láttam már hasonlót ott téblábol bennem. De sebaj, mivel élvezhető volt. Nem erőltették a megszokott „na majd a zuhanyzóban/vécében jól betolom a témát neked” dolgot vagy esetleg „lázadást szítunk, ami úgy kezdődik, hogy minden éghető dolgot ledobálunk az emeletről”. Az viszont nem maradhatott ki, hogy valahova tartoznod kell. Ez egy ilyen világ, ilyen börtönökkel, magadra maradsz vagy tartozol valamelyik elítélt csoporthoz. A film elején már világossá válik ez nem az akcióra megy rá, inkább dráma jellegű lesz. Azért elsül pár ököl és néhány kés is utat talál pár emberbe.

Stephen Dorff mindig is egy B kategóriás név volt, akitől sokat nem lehetett várni, egy-két jobb mozifilmbe azért bekerült (pl. Penge). A meglepetés viszont Val Kilmer. Hát hogy néz ki? Nem a körszakállára célzok, hanem arra, hogy elhízott (vagy csak a szerep kedvéért?). Kilmer karrierje már régóta megfeneklett, talán A vörös bolygó volt az a film, ami nagyobb kaliberű volt és a főszerepet játszhatta. Azóta persze nagyjából sikerül jobb filmekben feltűnnie (Igazság helyett, Spartan, Wonderland), de úgy néz ki számára nem tartogat a jövő nagyobb durranásokat. Marisol Nichols a 24 sorozatból lehet talán ismerős, vele is ki voltam békülve.

A Felonnak jár a 70 %, egy teljesen élvezhető film, a vártnál jobb alakításokkal. Hangulatos és néhol izgalmas, annak ellenére, hogy sablonos volt. Jól eltelt ez a bő 100 perc, én ajánlom, sőt az imdb-t elnézve az a jó 6000 ember is elvolt rajta (7,9-en áll).

Spoiler: Egy 10-20 % plusz járt volna még, ha a végén a szemét kis néger főnök életben marad és bekerül ő is a börtönbe.

2 komment

  1. Nagyon valóságízű film. Tényleg elég reálisan mutatja be a mai szuperbiztos börtönöket, a börtönőrök által szervezett bunyókat leszámítva. Kilmer pedig hozza a formát, amiért szeretjük.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *